A bíróságon kívüli adósságrendezéssel összefüggő információk

Tekintettel arra, hogy a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény (a továbbiakban mint „Magáncsőd törvény”) bevezette Magyarországon a magáncsőd intézményét, a Cofidis Magyarországi Fióktelepe (1133 Budapest, Váci út 96-98., a továbbiakban mint „Cofidis”) az alábbiak szerint tesz eleget a természetes személyek bíróságon kívüli adósságrendezési eljárásában a résztvevők közötti kapcsolattartásról, valamint a főhitelező feladatairól szóló 16/2015. (VIII. 28.) IM rendeletben foglalt tájékoztatási és közzétételi kötelezettségeinek.

A Cofidis kizárólag azon jelzálogjoggal biztosított hitelszerződések esetében minősülhet főhitelezőnek, amelyek engedményezés keretében 2011. december 1. napjával kerültek át a HSBC Credit Zrt-től a Cofidishez. Ha az adós lakóingatlanát valamely hitelintézet vagy pénzügyi vállalkozás jelzáloga terheli, vagy az adós a lakhatását biztosító ingatlanra pénzügyi lízingszerződést kötött, akkor az adós először bíróságon kívüli adósságrendezésre irányuló eljárást köteles kezdeményezni a jelzálogjogosult, vagy lízingbe adó pénzügyi intézménynél, illetve az adós lakóhelye szerint illetékes területi Családi Csődvédelmi Szolgálatnál.

A Cofidis az alábbiakról tájékoztatja tisztelt ügyfeleit a bíróságon kívüli adósságrendezéssel kapcsolatban.

1.A bíróságon kívüli adósságrendezési eljárás általános tudnivalói

Mi az az adósságrendezési eljárás?

A bíróságon kívüli és a bírósági adósságrendezési eljárás (a továbbiakban együtt: adósságrendezési eljárás) célja, hogy a fizetési nehézségekkel küzdő természetes személyek adóssága az ehhez szükséges vagyon és jövedelem felhasználásával, szabályozott keretek között rendezésre kerüljön és fizetőképességük helyreálljon.

Az adósságrendezési eljárás

  • az adós, adóstárs és a hitelezők kölcsönös együttműködésén alapul,
  • az adósságok koordinált kifizetése érdekében a hitelezők méltányos érdekei szerinti feltételeket biztosítja,
  • az adós törlesztési képességét erősíti,
  • az adós, adóstárs és a velük közös háztartásban élő aktív korú közeli hozzátartozók lakhatásához és létfenntartási költségeihez igazodó vagyonértékesítési, jövedelem- és vagyonfelosztási szabályokat, törlesztési ütemezést valósít meg, valamint
  • a jogszabályi feltételeket teljesítő, valamint az adósságrendezésre vonatkozó szabályokat tiszteletben tartó, jóhiszeműen eljáró adósok számára - a tartozásaik elvárt mértékű teljesítését követően - a még fennmaradó adósságok megfizetése alól végleges mentesítést ad.

Az adósságrendezési eljárás két szakaszból:

  • bírósági és
  • bíróságon kívüli szakaszból áll.

Ha az adós, adóstárs vagy a zálogkötelezett lakóingatlanán Magyarországon bejegyzett pénzügyi intézmény mint főhitelező jelzálogjoggal rendelkezik, vagy az adós, adóstárs vagy közeli hozzátartozójuk lakhatását biztosító ingatlanra pénzügyi lízingszerződést kötött, az adós először bíróságon kívüli adósságrendezésre irányuló megállapodást köteles a jelzálogjogosult, illetve a pénzügyi lízing jogosult pénzügyi intézménynél kezdeményezni, illetve az adós lakóhelye szerint illetékes területi Családi Csődvédelmi Szolgálatnál kezdeményezni. Bírósági adósságrendezési eljárás iránti kérelmet ennek eredménytelensége esetén lehet előterjeszteni.

A bíróságon kívüli adósságrendezési eljárás során a főhitelező koordinálásával és közreműködésével történik meg az eljárás feltételeinek megvizsgálása, a főhitelező látja el az adós és a hitelezők között az adósságrendezésre vonatkozó polgári jogi megállapodás előkészítésével és megkötésével összefüggő feladatokat, továbbá a megkötött megállapodást az ARE nyilvántartásba történő bejegyzés céljából megküldi a Családi Csődvédelmi Szolgálatnak.

Az adósságrendezési megállapodás akkor jön létre, ha annak szövegére valamennyi érintett hitelező és az adós, adóstárs, valamint az adósságrendezésben kötelezettséget vállaló egyéb kötelezett alakilag érvényes elfogadó nyilatkozatot tett és azt visszaküldte a főhitelezőnek és az adósnak, adóstársnak. Az adósságrendezési megállapodás létrejöttének napja az utolsó elfogadó nyilatkozat főhitelező általi kézhezvételének napja.

A bírósági adósságrendezési eljárásra akkor kerül sor, ha

  • a bíróságon kívüli adósságrendezés keretében nem jön létre az adós/adóstárs és a hitelezők között megállapodás
  • ha a főhitelező nem vállalja a bíróságon kívüli adósságrendezést,
  • ha nincs főhitelező.

Az eljárásra az adós lakóhelye szerint illetékes törvényszék székhelyén működő járásbíróság, a Fővárosi Törvényszék területén a Pesti Központi Kerületi Bíróság illetékes.

A bíróság a bírósági adósságrendezést akkor rendeli el, ha az erre irányuló kérelmet nem kellett hivatalból elutasítani vagy a hatáskörrel, illetékességgel rendelkező bírósághoz áttenni, továbbá felhívás alapján az illeték megfizetésre került. A bírósági adósságrendezési eljárás polgári nemperes eljárás. A bírósági adósságrendezést a bíróság végzéssel rendeli el, ettől kezdve az adós, adóstárs gazdálkodása a családi vagyonfelügyelő felügyelete, ellenőrzése alatt áll. Az adós, adóstárs az eljárás időtartama alatt rendelkezésre tartja az eljárásba bevont vagyonát, bevételeit. Az adós és adóstárs a bírósággal, a hitelezőkkel, és a családi vagyonfelügyelővel együttműködésre köteles, továbbá vagyonát, bevételeit csak a törvény szerinti jogi korlátozások között kezelheti, és köteles tűrni a családi vagyonfelügyelő ellenőrzési tevékenységét.

A bírósági adósságrendezési egyezségkötésre irányuló eljárás során az adós, adóstárs a családi vagyonfelügyelő szakmai segítségével - az adósságrendezés részletes feltételeit és a fizetőképességének tartós helyreállítását célzó megoldások elfogadtatása érdekében - a hitelezőivel történő egyezség megkötésére tesz kísérletet.

Az egyezségi javaslatot a családi vagyonfelügyelő terjeszti a bíróság elé. Az egyezség keretében az adós és az adóstárs megállapodik a hitelezőkkel az adósságrendezés feltételeiről. Az egyezséget a bíróság hagyja jóvá.

Ki jogosult a Magáncsőd törvény szerinti adósságrendezési eljárás kezdeményezésére?

2015. szeptember 1-jétől 2016. szeptember 30-ig csak az az adós, adóstárs kezdeményezhet adósságrendezési eljárást, akinek a Hpt. szerinti belföldön székhellyel vagy fiókteleppel bejegyzett pénzügyi intézménnyel

  • deviza vagy devizaalapú kölcsönszerződés és lízingszerződés tekintetében 2015. április 30-án
  • forintalapú kölcsönszerződés és lízingszerződés tekintetében 2015. szeptember 30-án a pénzügyi intézmény által a 2014. évi XL. törvény (Elszámolási tv.) alapján küldött elszámolás vagy egyenlegértesítő szerint lakóingatlanra vonatkozóan jelzáloghitel- vagy lízingdíj-hátraléka van, és emiatt a pénzügyi intézmény a szerződést felmondta vagy lejárttá tette, vagy
  • az adós, adóstárs ellen olyan végrehajtási eljárás van folyamatban, amelyben az adós, adóstárs, egyéb kötelezett jelzáloggal terhelt lakóingatlanát a hitelező végrehajtási eljáráson kívüli értékesítésre kijelölte, vagy az adós, adóstárs egyéb kötelezett lakóingatlanát végrehajtási eljárásban már lefoglalták, vagy a zálogjogosult kielégítési joga megnyílt, és a lakóingatlant a bírósági végrehajtásról szóló törvény alapján árverésre kitűzhetik, és az adós vagy adóstárs tulajdonában álló lakóingatlant kölcsönszerződés biztosítékául pénzügyi intézmény javára jelzálogjog terheli, és ez a lakóingatlan az adós, az adóstárs vagy ezek közeli hozzátartozójának a bejelentett és tényleges lakóhelye 2015. május 15-én vagy
  • pénzügyi intézménnyel kötött lízingszerződést olyan lakóingatlanra, amely az adós az adóstárs vagy az említettek közeli hozzátartozójának bejelentett és tényleges lakóhelye 2015. május 15-én.

2016. szeptember 30-áig az adós tartozásáért helytállni köteles adóstárs, dologi kötelezett, kezes is kezdeményezhet adósságrendezési eljárást, ha megfelel a Magáncsőd törvény szerinti feltételeknek és az adós kötelezettségei megfizetésére vonatkozóan a jogosult a teljesítésre felszólította vagy felszólítja.

2016. október 1-jétől adósságrendezés az alábbi együttes feltételek esetén kezdeményezhető:

  • ha az adósnak - önálló adósi vagy adóstársi minőségében, adóstársaival együtt - összességében - kamattal, járulékokkal növelten egy vagy több, összesen legalább 2 millió forint, de legfeljebb 60 millió forint közötti, hatósági vagy bírósági úton érvényesíthető tartozása van,
  • a tartozások meghaladják az adós, adóstárs adósságrendezésbe tartozó vagyonát, de nem haladhatják meg az adós, adóstárs belföldön található vagy hozzáférhető vagyonának 200%-át,
  • a tartozások legalább 80%-a az adós (adóstársak) által elismert vagy nem vitatott,
  • a tartozások között legalább egy olyan van, amely már legalább 90 napja lejárt esedékességű, és ezen tartozás mértéke kamatokkal, járulékokkal növelten meghaladja az 500 000 forintot,
  • a tartozások közül a hátrasorolt követelések száma nem haladja meg az ötöt,
  • a tartozások között van fogyasztói hitelviszonyból eredő tartozás vagy olyan hitelviszonyból eredő tartozás, amely az adós, adóstárs egyéni vállalkozásának finanszírozásával függ össze,
  • a tartozások egyike sem keletkezett olyan jogerős bírósági határozattal, amely az adós polgári vagy büntetőjogi felelősségét állapította meg olyan jogutód nélkül megszűnt társas vállalkozással összefüggésben, ahol az adós vagy adóstárs a tartozásokért való korlátlan helytállási kötelezettségének nem tett eleget vagy a korlátozott tagi felelősséggel jogellenesen visszaélt, vagy mint vezető tisztségviselőnek jogerősen megállapították a felelősségét a megszűnt vállalkozás hitelezőinek érdekeit sértő cselekmények miatt.

Adósságrendezési eljárás a következő körülmények valamelyike esetén kezdeményezhető:

  • fizetési késedelemre vagy nemteljesítésre hivatkozással a hitelezők egyike sem mondta még fel, illetve még nem tette lejárttá a hitelszerződést,
  • legalább egy hitelező a nemfizetés vagy fizetési késedelem miatt a szerződést már felmondta vagy lejárttá tette,
  • legalább egy hitelező a fizetési késedelem vagy nemfizetés esetén már megindította a követelésérvényesítési eljárást (pl. szerződés felmondása, fizetési meghagyásos eljárás, per, a fizetés jogalapját és összegét megállapító közigazgatási határozat, zálogtárgy értékesítésének kezdeményezése, végrehajtási eljárás kezdeményezése),
  • a hitelezői követelések valamelyike már végrehajtás alatt áll, vagy a zálogtárgy értékesítése folyamatban van.

Az adós és adóstárs csak közösen kezdeményezheti az adósságrendezési eljárást, és adósként, adóstársként egyidejűleg csak egy adósságrendezési eljárásban vehetnek részt.

Nem kezdeményezhet adósságrendezési eljárást az adós, adóstárs, ha

  • az adósságrendezés kezdeményezését megelőző tíz éven belül az ő vagy a vele jelzáloghitel tekintetében egyetemlegesen kötelezett adóstárs érdekkörébe eső okból került sor bírósági adósságrendezés iránti kérelem jogerős elutasítására vagy bírósági adósságrendezési eljárás megszüntetésére, vagy
  • az adósságrendezés kezdeményezését megelőző tíz éven belül az érdekkörébe eső okból rá vonatkozóan vagy a vele jelzáloghitel tekintetében egyetemlegesen kötelezett adóstársra vonatkozóan a bíróságon kívüli adósságrendezés sikertelen kezdeményezése tényének az ARE nyilvántartásba történő jogerős bejegyzésére került sor, vagy a bíróságon kívüli adósságrendezés lefolytatására a törvényben előírt együttműködési kötelezettség vagy a szabályok megszegése miatt nem került sor,
  • korábbi adósságrendezési eljárásban az adós, adóstárs mellett egyéb kötelezettségvállalóként részt vett, és az adósságrendezési eljárásban meghatározott fizetési vagy helytállási kötelezettségét nem teljesítette, ennek jogerős megállapításától számított tíz év leteltéig,
  • már van folyamatban belföldön vagy külföldön olyan más adósságrendezési eljárás, ahol adósként (adóstársként) vagy egyéb kötelezettként vesz részt, vagy a korábban lezárult külföldi adósságrendezési eljárásban meghatározott fizetési kötelezettségét még nem teljesítette vagy annak teljesítése alól a külföldi bíróság még nem mentesítette,
  • külföldön olyan vagyoni vagy pénzfizetésre irányuló igény érvényesítésére irányuló eljárás van folyamatban ellene vagy olyan jogerős határozatot hoztak vele szemben, amelyet Magyarországon el kell ismerni, és az adós vagy adóstárs nem jelölt meg belföldi lakóhellyel rendelkező kézbesítési megbízottat, vagy nem adott olyan írásbeli hozzájárulást, amely a külföldi hitelezőkkel és külföldi bíróságokkal történő kapcsolattartáshoz, illetve a külföldi eljárások adatainak beszerzéséhez szükséges,
  • korábban már volt olyan bíróságon kívül kötött adósságrendezési megállapodás vagy befejezetté nyilvánított bírósági adósságrendezési eljárás, amelyben

  • adósként, adóstársként,

  • az adósságrendezési megállapodásban, az egyezségkötésben, illetve a törlesztési határozat végrehajtásában kötelezettséget vállaló egyéb kötelezettként

részt vett, és a megállapodás megkötésére, illetve a bírósági adósságrendezési eljárás egyezségkötés jóváhagyásával történő befejezetté nyilvánítására vagy a bírósági adósságrendezési eljárás megszüntetésére tíz éven belül került sor,

  • korábban már volt olyan adósságrendezési eljárás, amelyben adósként, adóstársként részt vett, de

    • a mentesítését elrendelő határozatot a bíróság utóbb hatályon kívül helyezte, és a hatályon kívül helyező határozat jogerőre emelkedésétől számítva tíz év még nem telt el,
    • a bíróság a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás hatályának megszűnését állapította meg, és az erről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számítva tíz év még nem telt el, vagy
    • a bíróság a bírósági adósságrendezési egyezség hatályának megszűnését állapította meg, és az erről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számítva tíz év még nem telt el,
  • az adóstársak, illetve az egyéb kötelezettek között magánjogi jogviszonyból eredő követelés érvényesítése, vagy polgári jogi igény megtérítése iránt eljárás van folyamatban, legalább 200 000 forint összegű fizetési kötelezettség teljesítése érdekében,
  • az adós vagy adóstárs más országban magánszemélyek adósságrendezését vagy más, hasonló jogi hatásokkal járó bíróságon kívüli vagy bírósági eljárást kezdeményezett és azt még nem bírálták el,
  • az adós nem minősül belföldinek,
  • ha az adósnak, adóstársnak, egyéb kötelezettnek büntetőeljárásban meghozott határozat (ide nem értve a jogerős határozattal megítélt polgári jogi igényt) alapján fennálló pénzbüntetés, bűnügyi költség tartozása van vagy bűnügyi zárlatot rendeltek el a vagyonára, vagy vagyonelkobzást rendeltek el vele szemben,
  • szabálysértési eljárásban vagy közigazgatási eljárásban kiszabott, járulékaival együtt számított, 500 000 forintot meghaladó összegű bírságtartozása van [1]
  • közjogi jogviszonyból eredő, lejárt esedékességű tartozása van,
  • az adós vagy a zálogkötelezett lakóingatlana a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló törvény értelmében a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. (a továbbiakban: NET) részére megvásárlásra felajánlásra került, kivéve, ha a NET a lakóingatlan megvásárlását elutasítja,

Melyek az adósságrendezési eljárás kezdeményezésére nyitva álló határidők?

Az adósságrendezési eljárás kezdeményezésére vonatkozó határidő

  • az Elszámolási tv. alapján 2015. április 30-ai elszámolási határidővel érintett fogyasztók esetében 2015. október 31-e - ha pedig a hitelszerződés, pénzügyi lízingszerződés később kerül felmondásra, akkor az erről szóló értesítés kézhezvételétől számított 60 nap,
  • az Elszámolási tv. alapján 2015. szeptember 30-ai elszámolási határidővel érintett fogyasztók esetében az elszámolás kézhezvételétől számított 60 nap, - ha pedig később kerül felmondásra a hitelszerződés vagy a pénzügyi lízingszerződés, akkor az erről szóló értesítés kézhezvételétől számított 60 nap,
  • az eljárás indítására jogosult adóstárs, dologi kötelezett, kezes esetében a fizetési felszólítás kézhezvételétől számított 60 nap,
  • ha pedig az Elszámolási tv. vagy a 2014. évi XXXVIII. törvény alapján a pénzügyi intézmény vagy a felügyeleti és fogyasztóvédelmi jogkörében eljáró Felügyelet polgári peres eljárást indított, az eljárásban hozott bírósági határozat jogerőre emelkedésétől számított 60 nap.

A Magáncsőd törvény lehetőséget nyújt egy egyszeri póthatáridőre, amely legkésőbb 2016. március 1-jéig lehetővé teszi, hogy azok is kezdeményezhessenek adósságrendezési eljárást, akik a fenti határidőket már túllépték.

A fenti rendelkezések az adós tartozásaiért helytállni köteles kezesre, dologi kötelezettre is irányadóak, ha a törvényi feltételeknek megfelel és az adós kötelezettségei megfizetésére vonatkozóan a jogosult a teljesítésre felszólította vagy felszólítja.

A 2016. március 1-jei határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.

Hol lehet kezdeményezni a bíróságon kívüli adósságrendezési eljárást?

Ha az adós, adóstárs vagy a zálogkötelezett lakóingatlanán Magyarországon bejegyzett pénzügyi intézmény mint főhitelező jelzálogjoggal rendelkezik, vagy az adós, adóstárs vagy közeli hozzátartozójuk lakhatását biztosító ingatlanra pénzügyi lízingszerződést kötött, az adós először bíróságon kívüli adósságrendezésre irányuló megállapodást köteles a jelzálogjogosult, illetve a pénzügyi lízing jogosult pénzügyi intézménynél, illetve az adós lakóhelye szerint illetékes területi Családi Csődvédelmi Szolgálatnál kezdeményezni. Bírósági adósságrendezési eljárás iránti kérelmet ennek eredménytelensége esetén lehet előterjeszteni.

Egyéb esetekben az adósnak a bírósági adósságrendezési eljárás kezdeményezését megelőzően a főhitelezőnél írásban, bíróságon kívüli adósságrendezést kell kezdeményeznie. A bírósági adósságrendezési eljárásra akkor kerül sor, ha a főhitelező nem vállalja a bíróságon kívüli adósságrendezést, vagy ha nincsen főhitelező.

Ki a főhitelező?

Főhitelező

  • a Magyarországon székhellyel vagy fiókteleppel bejegyzett hitelintézet vagy pénzügyi vállalkozás hitelező, akinek zálogjoga az adós (adóstárs), az adós vagy adóstárs közeli hozzátartozója lakhatását biztosító ingatlanon vagy a zálogkötelezett ingatlanán az említett pénzügyi intézmények közül az első helyen - több ingatlan, azaz több elsőhelyi zálogjogosult esetén az, akinek zálogjoga korábbi időpontban került bejegyzésre - áll fenn, vagy
  • az adós (adóstárs) vagy közeli hozzátartozói lakhatását biztosító ingatlanra kötött pénzügyi lízingszerződés jogosultja,

A Cofidis kizárólag azon jelzálogjoggal biztosított hitelszerződések esetében minősülhet főhitelezőnek, amelyek engedményezés keretében 2011. december 1. napjával kerültek át a HSBC Credit Zrt-től a Cofidishez.

Milyen nyomtatványon lehet kezdeményezni a bíróságon kívüli adósságrendezési eljárást?

A formanyomtatványok a kitöltési útmutatóval a Családi Csődvédelmi Szolgálat weblapjáról http://csodvedelem.gov.hu/nyomtatvanyok alatt, illetve a főhitelezők weblapjáról is letölthetőek.

Mi a költsége a bíróságon kívüli adósságrendezési eljárásnak?

A bíróságon kívüli adósságrendezési eljárás költsége: a minimális törlesztőrészlet összege a zálogjoggal biztosított nyilvántartott követelés 7,8%-ának egytizenketted része, de legfeljebb a zálogjoggal terhelt ingatlan forgalmi értéke 7,8%-ának egytizenketted része, amelyet a főhitelező a zálogjoggal biztosított követelésére, illetve a lízingdíjra számol el. A főhitelező a Magáncsőd törvényben meghatározott feladatai ellátásáért az adóstól és az adóstársaktól összesen 30 000 forint postai és távközlési költségátalányra jogosult.

További információk az adósságtörlesztési eljárással kapcsolatban:

http://csodvedelem.gov.hu/informaciok

http://www.mnb.hu/fogyasztovedelem/dontenem-kell/hitel-lizing/adossagrendezes

2. Főhitelezői feladatokra kijelölt pénzügyi intézmény

Azon jelzálogjoggal biztosított hitelszerződések esetében, melyek engedményezés keretében, 2011. december 1. napjával kerültek át a HSBC Credit Zrt-től a Cofidishez, főhitelezői feladatait a Cofidis maga látja el.

A Cofidis teljes elnevezése Cofidis Magyarországi Fióktelepe

A Cofidis székhelye: 1133 Budapest, Váci út 96-98.; honlapja: www.cofidis.hu

A Cofidis Magyarországon a számviteli jogszabályok szerinti kapcsolt vállalkozással nem rendelkezik.

3. Családi Csődvédelmi Szolgálat honlapja

Az adósságrendezési eljárással kapcsolatos bővebb információt a Családi Csődvédelmi Szolgálat honlapján talál: http://csodvedelem.gov.hu/

4. A bíróságon kívüli adósságrendezési ügyekre kijelölt ügyfélszolgálatot ellátó pénzügyi intézmény

A bíróságon kívüli adósságrendezési eljárásban a kijelölt intézmény, és annak ügyfélszolgálat címe: Cofidis Magyarországi Fióktelepe, 1133 Budapest, Váci út 96-98.

5. A bíróságon kívüli adósságrendezési eljárásban a Cofidis főhitelezői tevékenységével összefüggő panaszok közlésének, kezelésének, valamint a panaszok elintézése dokumentálásának módja

A Cofidisszel szemben a Cofidis főhitelezői tevékenységével összefüggésben felmerülő panaszok intézésével, így annak közlésével, kezelésével, és azok dokumentációjával kapcsolatos információk a Cofidis Panaszügyintézési szabályzatában, az alábbi linken találhatók:

https://www.cofidis.hu/panaszkezeles

6. A bíróságon kívüli adósságrendezési eljárásban a hitelezők bejelentkezésével összefüggő tudnivalók

A Cofidis felhívja azon hitelezőket, akiknek követelésük van azzal az adóssal szemben, aki a Cofidishez, mint főhitelezőhöz nyújtotta be a bíróságon kívüli adósságrendezési eljárás iránti kérelmét, hogy a követelésüket a törvényes határidőn belül szíveskedjenek Cofidis postai címére: 1433 Budapest, Pf. 1140 eljuttatni.

7. A bíróságon kívüli adósságrendezési eljárás során alkalmazott formanyomtatványok:

Kitöltési útmutató:

http://www.csodvedelem.gov.hu/documents/000_0_KITOLTESI_UTMUTATO.pdf

Kezdeményező űrlapok:

Pótlapok:

ARE-I.1. - További adóstárs

ARE-I.2. - További közös háztartásban élők

ARE-I.3. - További egyéb kötelezett

ARE-III.1. - További ingatlan

ARE-III.2.A.1. - További közúti jármű

ARE-III.2.A.1. - További vízi-, légi jármű

ARE-III.2.A.1. - További ipari-, mezőgazdasági gép, berendezés

ARE-III.2.B - További művészeti alkotás

ARE-III.2.B - További nemesfém, ékszer

ARE-III.2.B - További műszaki, informatikai, híradástechnikai eszköz

ARE-III.2.B - További lakberendezés, sporteszköz, egyéb vagyoni értékű jog

ARE-III.2.D - További pénzügyi intézménynél elhelyezett megtakarítások, fizetési, illetve pénzforgalmi számlák, értékpapírok, üzletrészek

ARE-III.2.E - Adós, adóstárs további óvadékkal lekötött vagyona, vagyoni értékű jogok

ARE-III.2.F - További tartozások - adós, adóstárs fizetési kötelezettségei (kivéve adótartozás!)

ARE-III.2.G - További adótartozások - adók, egyéb köztartozások, állammal, helyi önkorményzattal, köztestülettel szembeni, közjogi jogviszonyból fennálló adósi, adóstársi tartozások

ARE-III.2.H - További követelések - az adósságrendezésbe bevonható vagyont növelő követelések adatai

ARE-IV-NYIL-001. - További egyéb kötelezett nyilatkozata az adósságrendezési eljárásban történő részvétele módjáról

ARE-IV-NYIL-002. - További adóstárs nyilatkozata a tartozás megfizetésére való képtelenségről

ARE-IV-NYIL-003. - További adóstárs nyilatkozata adósságrendezési eljárásban vállalt kötelezettségről

ARE-IV-NYIL-004. - További érdekeltek nyilatkozata adósságrendezési eljárásban az ingatlan tekintetében vállalt kötelezettségekről

ARE-IV-NYIL-005. - Nyilatkozat további adóstársról és további követelésekről

ARE-IV-NYIL-006. - Nyilatkozat adósságrendezésbe bevonható további egyéb kötelezettekről

ARE-IV-NYIL-007. - További kérelem bírósági adósságrendezési eljárás kezdeményezéséről

ARE-IV-NYIL-009. - További adóstárs(ak) nyilatkozata az adósságrendezési eljárásban történő együttműködésről

ARE-IV-NYIL-010. - További egyéb kötelezett(ek) nyilatkozata az adósságrendezési eljárásban történő együttműködésről

ARE-IV-NYIL-011. - További közeli hozzátartozó(k) és adóssal egy háztartásban élő(k) nyilatkozata az adósságrendezési eljárásban történő együttműködésről

ARE-IV-NYIL-012. - Kimutatás további 50 000,-Ft-ot meg nem haladó tartozásról

ARE-IV-NYIL-013. - Meghatalmazás adósságrendezés során történő eljárásban eljárási cselekmények és jognyilatkozatok megtételére

8. A bíróságon kívüli adósságrendezési eljárásban a felek közötti együttműködés és kapcsolattartás rendjéről szóló szabályzat

Magáncsőd szabályzat (2015/10. Sz. utasítás)

9. A magáncsődre vonatkozó jogszabályok

http://csodvedelem.gov.hu/jogszabalyok

10. A magáncsődre vonatkozó hasznos információk:

  • A Magyar Nemzeti Bank sorvezetője, általános tájékoztatója és egyéb hasznos információk a magáncsődről:

http://www.mnb.hu/fogyasztovedelem/dontenem-kell/hitel-lizing/adossagrendezes

  • Gyakran Ismételt Kérdések (GY.I.K)

http://www.csodvedelem.gov.hu/gyik/

  • Fontos információk

http://csodvedelem.gov.hu/informaciok

  • A Családi Csődvédelmi Szolgálat elérhetősége

http://csodvedelem.gov.hu/elerhetoseg