Hitel Monitor

Új robbanás előtt a személyi hitel piac?

Nagy László Nándor
A money.hu kommunikációs vezetője
2021. III.
Az elmúlt években számottevően bővült a személyi hitelek felhasználásának köre. Korábban elsősorban az áruvásárlási kölcsönöket kiszorító termékként gondoltunk rá, ám a személyi kölcsönök átlagkamatának komoly mértékű csökkenése miatt elkezdtük számos más célra használni: például lakásfelújításokat finanszírozunk belőle, s az elmúlt években már a személyi hitelek számítanak a lízing legnagyobb kihívójának az autó vásárlások terén. A bankok egymás között folyó versenye egyelőre kevésbé engedi érvényesülni a jegybanki kamatemelést a piacon.

A jövőbe fektetés az új hitelcél

A bankok és hitelintézetek számára mostanában már inkább a július-augusztus számít a személyi hitelek fő szezonjának. Még mielőtt sokan arra gondolnának, hogy a fellendülő utazások okozzák a kiugró adatokat, megnyugtathatunk mindenkit: a nyári személyi kölcsön sprintnek nem ez a fő oka, a magyar fogyasztó tudatos, mindennél jobban megtanulta, hogy csak addig nyújtózkodik, ameddig a takarója ér – ebbe nem fér bele a hitelből utazás. A jövőbe fektetés ugyanakkor pénzügy tudatossági szempontjából sokkal hasznosabb hitelcél. Márpedig a felmérések szerint a nyári csúcsokat jórészt a családok számára az egyik legkomolyabb és legköltségesebb tételnek, a beiskoláztatás költségeinek finanszírozásának köszönhetjük. A statisztika szerint 2018-ban és 2019-ben több mint húsz százalékkal több személyi kölcsönt vettek fel nyáron a háztartások, mint az év végén, míg az elmúlt 5 év további éveiben a különbség 15 százalék körül mozgott.

Nagyot nőtt az átlagos hitel összege

A változó világot jelzi, hogy a pénzintézetek ádáz harcot folytatnak az ügyfelekért, s ez jótékonyan hat a kamatokra. Erre a legplasztikusabb példa a magyar személyi hitel piac. Miközben az MNB alapkamata 2012 augusztus és 2013 decembere között 6,75 százalékról 3 százalékra zuhant, a személyi hitelek átlagkamata csak 3,1 százalékkal 24,46 százalékra szelídült, azaz a bankok még többet is kerestek a hiteleken. Ezzel szemben, amikor 2016 májusában közel négy évre 0,9 százalékra rögzült a jegybanki alapkamat, a személyi hitelek kamata 16,72 százalékról 11,46 százalékra csökkent – mert megjött a verseny.

A fizetőképes kereslet a magyar családok anyagi helyzetének javulásával kézzelfoghatóvá vált, az egyre erősödő fogyasztás hajtotta hiteligényt, a pénzintézetek számottevően csökkenő kamatokkal és egyre magasabb igényelhető hitelösszeggel honorálták a növekő érdeklődést. Az átlagos hitelméret másfél millió forintról hárommillió forint közelébe emelkedett, a magasabb hitelösszeghez kevesebb fix költség járult – jöhettek az egyszámjegyű kamatok.  E téren nem szabad elfelejtkeznünk, hogy a piacon elsőként széles körben elérhető, nem csak a saját ügyfélnek szóló egy számjegyű kamatajánlattal épp a Cofidis robbantott: a Fapados Kölcsön sok szempontból piacorientáló terméknek bizonyult.

Így változott a magyar hitelpiac

A pandémia természetesen megtörte a hitelfelvételi kedvet, hiszen az emberek a bizonytalanságra rendszerint takarékoskodással válaszolnak. A személyi hitel kihelyezés annak ellenére kevesebb mint a felére zuhant 2020. utolsó kilenc hónapjában a 2019-es csúcsokhoz képest, hogy a szabályozás miatt soha addig (és jó eséllyel előretekintve sem) látott 5,9, majd 5,6 százalékos kamaton lehetett kölcsönt igényelni. (Tegyük hozzá, ilyen kamaton a bankok sem rohantak hitelezni.)

A gazdaság újraindulásával ugyanakkor öles léptekkel indult el a hitelpiac: a háztartási hitelállomány növekedésében Magyarország 2021 júniusát megelőző évben Európa-csúcsot tudod felállítani: 15,8 százalékkal sikerült növelni a lakossági kihelyezéseket. Persze, van honnan elrugaszkodni: a háztartási hitelek GDP-hez vetített 17,2 százalékos arányánál rosszabb helyen csak Románia van Európában, elmaradásuk nemcsak az euróövezet 53,7 százalékos szintjétől, de a visegrádi országok 33 százalékot közelítő arányától is távol van.

A bővülésből épp a személyi hitelek hiányoznak. Miközben a lakáshitel-folyósítások 2020. szeptembere óta éves összevetésben folyamatosan nagyot ugranak és idén május óta rekord kihelyezésekkel találkozhatunk, addig a személyi hiteleknél még rendre a 2019-es szintek alatt van a havi kihelyezés.

Pedig a verseny most is az ügyfelek kezére játszik: miközben júniustól az MNB kamatemelésbe kezdett, s augusztus végére az alapkamat 0,6 százalékról 1,5 százalékra emelkedett, a személyi kölcsönök átlagkamata mindössze 5(!) bázisponttal 11,91 százalékra emelkedett a 2021 májusi 11,86 százalékról.

A személyi hitelpiacon tehát egyelőre kegyelmi állapot uralkodik, a kamatemelés sokkal lassabban épül be a hitelkamatokba. Ilyen körülmények között várja tehát a piac az év végi kihelyezés rallyt, amit most erősíthet, hogy 2 év után reméljük végre „rendes” karácsonyunk lehet.

Nagy László Nándor
A money.hu kommunikációs vezetője

Jelenlegi pozícióját megelőzően több mint 20 éven át gazdasági, pénzügyi lapok banki-biztosítói szakújságírója volt, egyebek mellett a Napi Gazdaság, majd a Világgazdaság főmunkatársaként dolgozott, valamint az elektronikus médiában is vezetett pénzügyi műsorokat. Több pénzügyi témájú könyv, kiadvány társszerzője, konferenciák előadója és moderátora. Tevékenységéért 2007-ben Budapesti Értéktőzsde médiadíját kapta a Milliók reggelire szerkesztőség tagjaként, 2013-ban pedig Fáy András-díjban részesült.

További cikkek

Nincs karácsony hitel nélkül?

Nincs karácsony hitel nélkül? Vélemény

Nincs karácsony hitel nélkül?

Az elmúlt évek inflációja komolyan megterhelte a magyar háztartások pénztárcáját. A 2023-as év során az árak átlagosan 17,6 százalékkal emelkedtek a KSH adatai szerint, és bár idén az inflációs ráta várhatóan 4,5 százalék körülire csökkenhet, a megélhetési költségek még mindig magas szinten állnak. Az év utolsó hónapjaiban, különösen a november-decemberi időszakban, az ünnepek és az akciók (mint például a Black Friday) további kiadásokra ösztönzik a fogyasztókat, ami tovább növeli a pénzügyi terheket.

2024.11.07

Mintegy 100 ezer forintot szánnak a magyarok az idei karácsonyra

Mintegy 100 ezer forintot szánnak a magyarok az idei karácsonyra Kutatás

Mintegy 100 ezer forintot szánnak a magyarok az idei karácsonyra

Az ünnepekre átlagosan 102 ezer forintos kerettel számolnak a magyarok, akik pedig ajándékoznak, 46 ezer forintot költenének a meglepetésekre. Igazi zöld fenyő kevés család otthonát díszíti, a többség ugyanis már műfenyőt állít. A karácsonyi nagybevásárlást intézők 74 százaléka az ünnepi falatokhoz is szívesen választ majd saját márkás élelmiszereket – derült ki a Cofidis Hitel Monitor reprezentatív kutatásából.

2024.11.07

Jobb adni, mint kapni - avagy 4 tipp, hogy a karácsonyi ajándékozás örömmel teljen

Jobb adni, mint kapni - avagy 4 tipp, hogy a karácsonyi ajándékozás örömmel teljen Vélemény

Jobb adni, mint kapni - avagy 4 tipp, hogy a karácsonyi ajándékozás örömmel teljen

Ahogy közeleg az advent, egyre izgatottabban várjuk a karácsony ünnepét. Csakhogy a várakozás sokszor nemhogy örömmel, de rengeteg stresszel párosul. Tényleg jobb adni, mint kapni? Tippjeink segítségével bebizonyítjuk: van megoldás arra, hogy kiiktassuk a stresszfaktort, és ne csak a gyerekek számára legyen igazán meghitt a szeretet ünnepe.

2024.11.07