Még manapság is gyakran hallani az emberek pénzügyi könnyelműségét kárhoztató véleményeket – ezek szerint sokan még olyan felelőtlenségre is képesek, mint a karácsonyi ajándékozás hitelből történő megvalósítása. Nos, a múltban talán jobban jellemző volt ez a fajta hozzáállás, ugyanakkor a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legutóbbi évekre vonatkozó adatait megvizsgálva már kevésbé tűnik megalapozottnak ez a fajta vélemény.
Állításom alátámasztására két hiteltípus, a személyi és az áruhitelek 2018. január – 2023. szeptember időszakra vonatkozó adatait néztem meg alaposabban. (Azért ezt az időszakot, mert az áruvásárlási hitelek adatait csak 2018 januárja óta tünteti fel elkülönítve a jegybank.) Könnyebb dolgom a személyi hitelek esetében volt – az új szerződések értékének havi bontását áttekintve jól látszik, hogy ebből a hiteltípusból jellemzően a tavaszi és a nyári hónapokban helyezik ki a legnagyobb volument a pénzintézetek.
Mindez alighanem azzal magyarázható, hogy a személyi hitelek esetében a gépkocsivásárlás mellett a lakásfelújítás illetve a lakáskorszerűsítés a leggyakoribb hitelcélok, az utóbbiakkal járó munkálatokat pedig az emberek jellemzően igyekeznek a tavaszi-nyári hónapok során megvalósítani. Ezt alátámasztani látszik a Cofidis Hitel Monitor legfrissebb, novemberben publikált kutatása is, mely szerint az elmúlt egy évben személyi hitelt felvett megkérdezettek 21 százaléka lakásfelújításra vagy lakáskorszerűsítésre igényelt kölcsönt.
Valamivel kevésbé egyértelmű a helyzet az áruhitelek vonalán, hiszen itt valóban igaz, hogy november-decemberben megnő az újonnan kihelyezett hitelek összértéke. Tavaly például a jegybanki adatok alapján összesen 37,81 milliárd forintnyi áruhitel került kihelyezésre, ennek 22,2 százaléka (8,38 milliárd) november-decemberben. Azt ugyanakkor már itt megjegyezném, hogy a 2022-ben összesen kötött 158 725 szerződésnek ugyancsak a 22,2 százaléka (35 170 darab) november-decemberben köttetett – ez pedig inkább egyfajta átrendeződésre utal, hiszen egy-egy szerződésre lebontva az emberek nem vettek fel több hitelt ebben az időszakban sem.
Kevésbé tűnik meghatározónak a november-december, amennyiben megnézzük, hogy a vizsgált időszakon belül mekkora volt az újonnan kötött szerződések átlagos összege – ez a 2018. januári 150 ezer forintról 2023 szeptemberére 255 ezer forintra növekedett (+70%). Ez elsőre jelentős emelkedésnek tűnhet, ugyanakkor ne feledjük, hogy közben eltelt közel hat év, ráadásul a növekedés szinte végig egyenletesen, a november-decemberi időszaktól függetlenül ment végbe.
Ez alapján is inkább arra tudok gondolni, hogy az áruhitelek év végi felfutása egyszerűen az ekkor nagyobb számban elérhetővé váló akciókkal magyarázható – gondoljunk csak a Black Fridayre. Ez pedig szintén egyfajta vásárlói tudatosságra vall, hiszen mindez úgy is értelmezhető, hogy a vásárlók legalább egy része tudatosan megvárja ezeket az év végi akciókat, és csak akkor vásárolja meg azokat a termékeket, melyekre amúgy is szüksége van.
Itt megint csak visszautalnék a Cofidis Hitel Monitor már idézett kutatására, mely szerint a megkérdezettek mindössze 2 százaléka nyilatkozott úgy, hogy felvenne áruhitelt a karácsony miatt, személyi hitelt pedig még ennél is kevesebben, mindössze a megkérdezettek 1 százaléka. Összegzésül tehát azt mondanám, hogy a hazai háztartások nem zárkóznak el teljesen a hitelfelvétel gondolatától, ám azt jellemzően átgondoltan, felelősen teszik.
