*A magyarok több mint fele (52%) közvetlenül, több mint tizedük (13%) közvetlen környezetén keresztül tapasztalta meg a 2008-as válság hatását, ami közel harmaduknál (28%) okozott életszínvonalromlást. Bár bő 10 év távlatából a lakosság körében konszenzus van abban, hogy a válság 2 legfőbb fő oka a devizahitelezés elterjedése (46%) és a túlzott hitelfelvétel (38%) volt, az MNB adatai alapján azonban napjainkban a hitelszerződések száma stabilan növekedik. Ugyanakkor a korábbinál jóval magasabb tudatosság jellemzi a magyarokat a pénzügyi területen, ennek jele, hogy a céloknál a túlköltekezés elkerülése az első helyre került.**
2008-as gazdasági válság értékelése
A teljes magyar lakosság valamivel több, mint felét (52%) érintette személyesen a válság, további 13 százalékukra pedig nem volt hatással, de a közvetlen környezetükre igen. Az idősebb 50-59 éves korosztály körében magasabb a személyes érintettség aránya (72%). A válság a magyar embereket életszínvonal romlás (28%), jövedelem csökkenés (26%), munkahely elvesztése (13%), eladósodás (13%) és egészségügyi probléma (11%) formájában érintette. A krízis kialakulásának legfőbb okai között a devizahitelezés elterjedését (46%) és az emberek túlzott hitelfelvételét (38%) vélik. A nemzetközi körülményeket – ingatlanpiaci válság az USA-ban – ezzel szemben jóval kevesebben (20%) teszik felelőssé, jellemzően a diplomások (37%) és az átlag feletti szubjektív keresettel rendelkezőek (50%) gondolják a határon túli események szerepét sorsdöntőnek.
Ha lenne megtakarításunk, azt is ingatlanba fektetnénk
A magyarok hattizedének vannak megtakarításai: jellemzően 1 millió forint alatti értékben. A legtöbben készpénzben (33%), lakástakarékpénztárban (16%), önkéntes nyugdíjpénztárban (15%) és megtakarítási számlán (11%) tartják félretett pénzüket. De teljesen más a sorrend, ha az a kérdés mibe érdemes ma befektetni. A válaszadók szerint a legnépszerűbb forma – a készpénz mellett – az ingatlan (34%) és az állampapír (27%). Óvatosság jellemez bennünket: a céloknál első helyen nem a megtakarítás, hanem a túlköltekezés elkerülése áll (82%). A biztos családi háttér és az állandó munkahely jelenti a stabilitást (81%, 79%). Költségvetés kimutatást viszont a lakosság épp csak több, mint fele készít (51%).
A hitelfelvételek száma nő, de mi van a fejekben a hitelekről?
A lakáshitel szerződések száma az elmúlt években jelentősen nőtt: míg 2014-ben 273 844 kihelyezés történt, addig 2018-ban ugyanez a szám 460 518-ra emelkedett, derül ki az MNB adataiból. A Hitel Monitor historikus adatai is ezt a tendenciát támasztják alá, a hitel felvétel elfogadottsága évről évre nő: a lakásvásárlásra szánt hitel 64-ről 70 százalékra, lakásfelújításra 46-ról 58 százalékra, az autóvásárlásra szánt külső anyagi segítség igénybevételének elfogadottsága pedig 27-ről 46 százalékró növekedett az elmúlt években. Ezzel párhuzamosan a hitelekbe vetett bizalom is nőtt, mára a lakosság közel fele (48%) gondolja úgy, hogy ha alaposan megvizsgálják a feltételeket, nem kell tartaniuk attól, hogy visszafizessék a felvett összeget.**
Új jelenség, hogy nincs egy kifejezett kockázattípus (pl. rejtett költségek, apróbetűs részek, kamatok változása), ami különösen sokakat aggasztana, hanem akiben negatív érzések vannak, általánosságban tart a hitelfelvétel kockázatától (47%). A jövedelem nagyon meghatározó az elfogadás tekintetében: az átlag felett keresők csupán 26 százeléka véli ugyanezt, illetve az összes hiteltípust (lakáshitel, gépjárműhitel, hitelkártya, személyi kölcsön) alig 12 százalékuk véli rizikósnak. Pénzügyekről főként online újságokból tájékozódunk (30%), de az internetes szaklapok (28%), a TV műsorok, híradó (28%) és az ismerősökkel, családtagokkal való beszélgetés is (25%) jó források. Jellemző, hogy akiket érintett a válság azok jobban odafigyelnek (81%). Úgy tűnik tehát, hogy a tájékozottság egyfajta biztonsági stratégiát nyújthat.
Amit vállalunk saját jövedelmünkből
A lakosság három csoportba sorolható az alapján, hogy mit tart biztonságosnak, jövedelmének hány százaléka fordítható hiteltörlesztésre: harmaduknál ez az arány 10%, míg negyedük szerint nem probléma, ha havi bevételük 10-20 %-át különítik el törlesztésre, és szintén negyedük szerint az sem veszélyes, ha 20% fölé nő ez a szám. Ennek némileg ellentmond a Cofidis tapasztalata. A Cofidis ügyfelei átlagosan jövedelmük 28 százalékát fordítják hiteltörlesztésre. A szabadfelhasználású hitelfelvétel szabályozás szerint pedig 50-60% vehető fel a jövedelemből.***
Vajon lesz gazdasági mélyrepülés?
A globális problémáktól való félelmek kérdéskörét vizsgálva a megkérdezettek nem a gazdasági válságot említették első helyen, ezt csupán a harmadik helyre sorolták (59%). Elsőként a természeti erőforrások kimerítése (64%) majd a globális felmelegedés (63%) szerepelt. Ugyan a világszintű problémák jobban aggasztanak bennünket, de a megkérdezettek fele egyetért abban, hogy várható újabb válság néhány éven belül (51%). Azok, akik személyesen tapasztalták meg a krízis hatásait, érthető módon még inkább aggódnak egy újabb kialakulásától (69%). Így nem meglepő, hogy pénzügyi óvatosság jellemez minket: igyekszünk minél előrelátóbbak lenni a pénzügyi döntéseinknél (72%), és megtakarításnál, befeketésnél inkább az alacsonyabb hozamú, biztonságosabb formákat választjuk (54%).
* MNB: A háztartási szektor részére nyújtott hitelállomány összetétele
** Cofidis Hitel Monitor 2011. november; 2012. március; 2012. június; 2018. augusztus; 2018. november; 2019. február felmérés átlagai
*** https://www.mnb.hu/letoltes/tajekoztato-a-tulzott-eladosodas-kockazatairol-2.pdf
A Cofidis Hitel Monitor kutatásról
Az adatok az Cofidis Hitel Monitor kutatásából származnak, melyet az NRC Marketingkutató és Tanácsadó Kft. készít 500 fős mintán online adatfelvétellel évente négy alkalommal. Az adatok a 18-69 éves magyar internetező lakosságra reprezentatívak.
