Hitel Monitor

A pénz mint az érzelmi biztonság helyettesítője?

Buda Christina
Pszichológus, egyetemi óraadó, sémakonzultáns-jelölt, autogén tréner
2022. III.
A szűkös anyagi keretek, az egyre növekvő kiadások, az üres pénztárca a legtöbb esetben szorongást okoznak. Ilyenkor azonban nemcsak az anyagi biztonságunk forog kockán, hanem az önértékelésünk is. A Cofidis Hitel Monitor legfrissebb reprezentatív kutatásából kiderült: 10-ből 6 magyar júliusban már úgy látta, jelentősen romlanak pénzügyi lehetőségei 2021-hez képest.

Manapság a pénz az érzelmi biztonság helyettesítőjévé vált, társadalmunkban az önértékelés erősen összekapcsolódik az anyagiakkal. Persze, szinte senki nem állítja azt magáról, hogy a saját önértékelését a pénzhez kötné, azonban amikor valós pénzügyi veszteségekről van szó – például a rezsi, az üzemanyag és az alapvető élelmiszerek árának emelkedése következtében – gyakran világossá válik, hogy a pénz mégiscsak erőteljes hatással van az érzelmi biztonságra. Egy olyan társadalomban, amely a fogyasztáson alapul, amikor a reklámokban folyamatosan a vásárlásra sarkallnak minket, közben pedig a hírek azzal vannak tele, hogy régóta nem látott gazdasági helyzet áll előttünk, nagyon nehéz ezektől az impulzusoktól függetleníteni magunkat.

Ki az, aki ilyenkor nem keresi a kapaszkodókat? Valójában mi jelenthet kapaszkodót a mindennapokban felmerülő kihívások kapcsán? A pszichológusok szerint leginkább az önismeret és az önreflexió.

7 tipp a pénzügyi szorongás ellen

Hogyan tudjuk megerősíteni és megőrizni az önbecsülésünket a nehéz időkben? Lélekerősítőnek, íme, néhány praktikus tipp:

  1. Legyünk tudatosak a saját életünket illetően! Gondoljuk végig, hogy rövid és hosszú távon mi az, ami valóban fontos számunkra, és ennek mentén próbáljunk alkalmazkodni az új élethelyzetünkhöz.
  2. Fogadjuk el, hogy egy ilyen átmeneti időszakban bizonyos kompromisszumok meghozására mindenképpen szükség lesz, ezért törekedjünk rá, hogy a megváltozott szempontok szerint közelítsünk a problémákhoz.
  3. Keretezzük át a pénzhez való érzelmi viszonyulásunkat, és az anyagiak helyett az erőt adó családi/baráti kapcsolatainkhoz kössük az érzelmi biztonságunkat.
  4. Fordítsunk még több figyelmet a párkapcsolatunkra is, hiszen a kevesebb pénz több konfliktust, több vitát eredményezhet. Ha úgy érezzük, végleg elakadtunk, és nem sikerül megbirkózni a felmerülő szituációkkal, forduljunk mielőbb párterapeutához.
  5. Próbáljuk a fókuszt a külvilág helyett minél inkább befelé, önmagunkra irányítani.
  6. Igyekezzünk minél többet sportolni, hiszen a testedzés hosszabb távon bizonyítottan pozitívan hat az önértékelésünkre is. Költséges eszközök vagy fitnesztermi bérlet megvásárlása helyett első lépésként próbáljuk ki a tempós gyaloglást és a futást, a YouTube-on pedig számtalan ingyenesen elérhető otthoni edzés közül választhatunk.
  7. Alkalmazzunk különféle relaxációs technikákat, mint például a meditáció és az autogén tréning – ezek is segítenek a nehézségekkel való megküzdésben.

Súlyos árat fizetünk, ha sok a lelki gubanc

Ne felejtsük: a pénzügyi problémák az egyik legnagyobb stresszforrásnak számítanak, és hatással vannak nemcsak a fizikai, de a mentális egészségünkre is. Ezért is figyelmeztető adat a Cofidis Hitel Monitor áremelkedésekkel kapcsolatos kutatásában, hogy a magyarok a magazin-előfizetést és a gyorséttermi ételek mellett a terápiára és önismereti csoportba járást adnák föl legkönnyebben, ha anyagi helyzetük úgy kívánná meg.

Ez azonban egy öngerjesztő folyamat, hiszen amikor nem elég stabil az önértékelésünk, könnyebben esünk áldozatául a negatív környezeti hatásoknak, fokozottan érzékenyen reagálhatunk adott helyzetekre, átadhatjuk magunkat a szorongásnak. A mentális egészség és a pénzügyek oda-vissza ható folyamatok, így, ha az egyik területen krízisben vagyunk, az könnyen átgyűrűzhet a másikra is, és így tovább...

Természetesen mindig fontos, hogy önreflektívek legyünk, vagyis a saját viselkedésünket, érzéseinket, gondolatainkat tudatosítsuk, de ebben az élethelyzetben különösképp szükség van erre a szemléletre, hiszen a külvilágot annak bizonytalanságaival nem tudjuk megváltoztatni, csakis az önmagunkhoz fűződő viszonyunkat tudjuk erősíteni. Ami aztán végül hatással lesz a környezethez való viszonyulásunkra is, és megint úgy érezhetjük: újra mi irányítunk.

Buda Christina
Pszichológus, egyetemi óraadó, sémakonzultáns-jelölt, autogén tréner

Okleveles pszichológus, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója. Sématerápiát és autogén tréninget tanult, leginkább önismereti és relaxációs tanácsadással foglalkozik. Szakmai érdeklődési területei közé tartoznak az életvezetési elakadások, a párkapcsolati konfliktusok, illetve az egészségpszichológia területe.

További cikkek
Pénzügyi döntéseiben rugalmasabb az Y és a Z generáció?
Pénzügyi döntéseiben rugalmasabb az Y és a Z generáció? Kutatás
Pénzügyi döntéseiben rugalmasabb az Y és a Z generáció?

Az otthonról hozott példát még meghatározónak tartja, ám kevésbé adná azt tovább saját gyermekeinek az Y és a Z generáció. A baby boomerek mértékletesek, a fiatalok azonban már másképp gondolkodnak a pénzről: többet engednek meg maguknak, nyitottabbak az értéktálló befektetési formákra, és kevésbé szkeptikusak a hitelekkel – derült ki a Cofidis Hitel Monitor reprezentatív kutatásából.

2024.05.14
Legyél óvatos a pénzügyeidben – tényleg csak ez számít?
Legyél óvatos a pénzügyeidben – tényleg csak ez számít? Vélemény
Legyél óvatos a pénzügyeidben – tényleg csak ez számít?

Addig nyújtózkodj, amíg a takaród ér – hallottuk szüleinktől és mondjuk el a gyerekeinknek. De biztos, hogy a pénzügyi óvatosság az egyetlen tudás, amit érdemes átadnia egyik generációnak a másik számára?

2024.05.14
Ami a hálószobatitkoknál is nagyobb tabu: „te mennyit keresel?”
Ami a hálószobatitkoknál is nagyobb tabu: „te mennyit keresel?” Vélemény
Ami a hálószobatitkoknál is nagyobb tabu: „te mennyit keresel?”

Társadalmi interakcióink máig tele vannak tabutémákkal, az egészségügyi problémákra, a hálószobatitkokra vagy az ember hitére egyenesen illetlenség kerek-perec rákérdezni. Mégis van egy téma, amitől talán mindennél jobban feszengünk: ez pedig az anyagiak, pontosabban a fizetés kérdése. Ha erre terelődik a szó, hárítunk, hebegünk-habogunk, magyarázkodunk, vagy csak azt valljuk be, hogy elégedettek vagyunk-e az összeggel. Szégyelljük, ha túl alacsony, ha pedig túl magas, a feszültségek elkerülése érdekében hallgatunk róla – hát még, ha munkálkodik bennünk egy jó adag imposztorszindróma!

2024.05.14
{FOOTER_JS}