Hitel Monitor

A pénz mint az érzelmi biztonság helyettesítője?

Buda Christina
Pszichológus, egyetemi óraadó, sémakonzultáns-jelölt, autogén tréner
2022. III.
A szűkös anyagi keretek, az egyre növekvő kiadások, az üres pénztárca a legtöbb esetben szorongást okoznak. Ilyenkor azonban nemcsak az anyagi biztonságunk forog kockán, hanem az önértékelésünk is. A Cofidis Hitel Monitor legfrissebb reprezentatív kutatásából kiderült: 10-ből 6 magyar júliusban már úgy látta, jelentősen romlanak pénzügyi lehetőségei 2021-hez képest.

Manapság a pénz az érzelmi biztonság helyettesítőjévé vált, társadalmunkban az önértékelés erősen összekapcsolódik az anyagiakkal. Persze, szinte senki nem állítja azt magáról, hogy a saját önértékelését a pénzhez kötné, azonban amikor valós pénzügyi veszteségekről van szó – például a rezsi, az üzemanyag és az alapvető élelmiszerek árának emelkedése következtében – gyakran világossá válik, hogy a pénz mégiscsak erőteljes hatással van az érzelmi biztonságra. Egy olyan társadalomban, amely a fogyasztáson alapul, amikor a reklámokban folyamatosan a vásárlásra sarkallnak minket, közben pedig a hírek azzal vannak tele, hogy régóta nem látott gazdasági helyzet áll előttünk, nagyon nehéz ezektől az impulzusoktól függetleníteni magunkat.

Ki az, aki ilyenkor nem keresi a kapaszkodókat? Valójában mi jelenthet kapaszkodót a mindennapokban felmerülő kihívások kapcsán? A pszichológusok szerint leginkább az önismeret és az önreflexió.

7 tipp a pénzügyi szorongás ellen

Hogyan tudjuk megerősíteni és megőrizni az önbecsülésünket a nehéz időkben? Lélekerősítőnek, íme, néhány praktikus tipp:

  1. Legyünk tudatosak a saját életünket illetően! Gondoljuk végig, hogy rövid és hosszú távon mi az, ami valóban fontos számunkra, és ennek mentén próbáljunk alkalmazkodni az új élethelyzetünkhöz.
  2. Fogadjuk el, hogy egy ilyen átmeneti időszakban bizonyos kompromisszumok meghozására mindenképpen szükség lesz, ezért törekedjünk rá, hogy a megváltozott szempontok szerint közelítsünk a problémákhoz.
  3. Keretezzük át a pénzhez való érzelmi viszonyulásunkat, és az anyagiak helyett az erőt adó családi/baráti kapcsolatainkhoz kössük az érzelmi biztonságunkat.
  4. Fordítsunk még több figyelmet a párkapcsolatunkra is, hiszen a kevesebb pénz több konfliktust, több vitát eredményezhet. Ha úgy érezzük, végleg elakadtunk, és nem sikerül megbirkózni a felmerülő szituációkkal, forduljunk mielőbb párterapeutához.
  5. Próbáljuk a fókuszt a külvilág helyett minél inkább befelé, önmagunkra irányítani.
  6. Igyekezzünk minél többet sportolni, hiszen a testedzés hosszabb távon bizonyítottan pozitívan hat az önértékelésünkre is. Költséges eszközök vagy fitnesztermi bérlet megvásárlása helyett első lépésként próbáljuk ki a tempós gyaloglást és a futást, a YouTube-on pedig számtalan ingyenesen elérhető otthoni edzés közül választhatunk.
  7. Alkalmazzunk különféle relaxációs technikákat, mint például a meditáció és az autogén tréning – ezek is segítenek a nehézségekkel való megküzdésben.

Súlyos árat fizetünk, ha sok a lelki gubanc

Ne felejtsük: a pénzügyi problémák az egyik legnagyobb stresszforrásnak számítanak, és hatással vannak nemcsak a fizikai, de a mentális egészségünkre is. Ezért is figyelmeztető adat a Cofidis Hitel Monitor áremelkedésekkel kapcsolatos kutatásában, hogy a magyarok a magazin-előfizetést és a gyorséttermi ételek mellett a terápiára és önismereti csoportba járást adnák föl legkönnyebben, ha anyagi helyzetük úgy kívánná meg.

Ez azonban egy öngerjesztő folyamat, hiszen amikor nem elég stabil az önértékelésünk, könnyebben esünk áldozatául a negatív környezeti hatásoknak, fokozottan érzékenyen reagálhatunk adott helyzetekre, átadhatjuk magunkat a szorongásnak. A mentális egészség és a pénzügyek oda-vissza ható folyamatok, így, ha az egyik területen krízisben vagyunk, az könnyen átgyűrűzhet a másikra is, és így tovább...

Természetesen mindig fontos, hogy önreflektívek legyünk, vagyis a saját viselkedésünket, érzéseinket, gondolatainkat tudatosítsuk, de ebben az élethelyzetben különösképp szükség van erre a szemléletre, hiszen a külvilágot annak bizonytalanságaival nem tudjuk megváltoztatni, csakis az önmagunkhoz fűződő viszonyunkat tudjuk erősíteni. Ami aztán végül hatással lesz a környezethez való viszonyulásunkra is, és megint úgy érezhetjük: újra mi irányítunk.

Buda Christina
Pszichológus, egyetemi óraadó, sémakonzultáns-jelölt, autogén tréner

Okleveles pszichológus, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója. Sématerápiát és autogén tréninget tanult, leginkább önismereti és relaxációs tanácsadással foglalkozik. Szakmai érdeklődési területei közé tartoznak az életvezetési elakadások, a párkapcsolati konfliktusok, illetve az egészségpszichológia területe.

További cikkek

A lakástulajdonosok harmada tervez felújítani idén

A lakástulajdonosok harmada tervez felújítani idén Kutatás

A lakástulajdonosok harmada tervez felújítani idén

10-ből 6 magyar szerint most éri meg belevágni a lakásfelújításba, mert úgy vélik, később magasabb költségekkel kellene számolniuk. A felújítási kedv érezhetően erősödik az elmúlt évek visszafogottsága után: a lakástulajdonosok közel harmada már idén tervez ilyen munkálatokat. Többségük megtakarításból fedezné a felmerülő költségeket, míg minden ötödik felújító pénzintézeti hitellel egészítené ki forrásait. Ők jellemzően 2-3 millió forintos személyi kölcsönben gondolkodnak, de sokan érdeklődnek az állami otthonfelújítási támogatáshoz kapcsolódó kedvezményes hitellehetőségek iránt is – derült ki a Cofidis Hitel Monitor reprezentatív kutatásából.

2025.05.07

Az egyetlen biztos pont?

Az egyetlen biztos pont? Vélemény

Az egyetlen biztos pont?

Lényeges változásokat tükröz a Cofidis Hitel Monitor 2022-es és 2025-ös kutatása közötti különbség a magyarok otthonfelújítással és finanszírozással kapcsolatos gondolkodásában. Az adatokból úgy tűnik, sok hangsúly máshová került az elmúlt három év alatt.

2025.05.07