Ki mit hoz otthonról?
Milyen anyagi helyzetben nevelkedtünk, és hogyan kezelte ezt a származási családunk? Van ahol a pénz állandó téma, vagy mert bőség van, vagy mert túl kevés. Van, ahol nem beszélnek a pénzről, és van ahol, már kisgyermekkortól a gyakorlatias és célszerű kezelésére nevelnek. Vannak, akik bőkezűen költik azt is, amit még meg sem kerestek és vannak, akik a felhalmozott vagyon ellenére is rögeszmésen spórolnak. Sok helyen a pénz a dominancia eszköze, vagy állandó konfliktus forrása, ha nagy a különbség a felek anyagi helyzete vagy ezzel kapcsolatos látásmódja között. A lényeg, hogy a pénz sokkal mélyebb és szubjektívebb jelentést hordoz mindannyiunk számára, mint a megélhetés puszta mércéjét. Párkapcsolati és önismereti szempontból is érdemes tudatosítani, milyen “örökséget” hozunk otthonról.
A közelmúlt és a jelen tapasztalatai
A hozott attitűd mellett egy másik meghatározó tényező a tágabb gazdasági környezet. Ma már a Z generációnak is van saját bőrön szerzett tapasztalata a pandémia okozta leállásokkal, az ingatlanárak növekedésével vagy akár a jelenlegi élelmiszerárak inflációjával kapcsolatban. Az őket megelőző generációk pedig már kereső felnőttként élték át a 2008-2009-es gazdasági válságot, esetleg munkanélkülivé váltak vagy komoly veszteséggel jöttek ki egy svájci frank alapú lakáshitelből. A közelmúlt és a jelen tapasztalatai megmutatták, hogy a legnagyobb tudatosság és a hosszú távú tervezés ellenére is érhetnek minket váratlan és anyagi helyzetünket erősen befolyásoló körülmények. Az említett felmérés szerint a COVID kezdete óta a párok több, mint egyharmadánál nőtt a közös bevétel, azonban az árak nagyobb arányú emelkedése miatt csak egyötöde érzi úgy, hogy ezzel csökkent a hiány a családi kasszában. A többség szerint az elmúlt két évben nem változott vagy egyenesen nőtt az a hiány, ami elválasztja őket a kényelmes megélhetéstől. A legtöbb válaszadó által megjelölt hiányzó havi összeg pedig nem kevesebb, mint nettó 100 000 forint. Márpedig egy pár vagy család békés együttélése szempontjából erősen meghatározó, hogy folytonos nélkülözés és kilátástalanság vagy relatív anyagi kényelem és biztonság jellemzi az életüket és a közös jövőképet.
Hogyan működik a “közös kassza”?
A Cofidis felméréséből az is kiderül, hogy a “közös kassza” közel sem jelenti mindenki számára ugyanazt. Közös bankszámlával bő egyharmad rendelkezik csupán, ők együtt gazdálkodnak minden bevétel és kiadás tekintetében. A pénzügyeiket közösen kezelő megkérdezettek nagyjából fele külön bankszámlával rendelkezik, de a közös költségeket mint amilyen a rezsi vagy a napi bevásárlás, felosztják egymás között. A megmaradó összeg kezelése részben vagy teljesen egyeztetés kérdése. Csak szűk 13% nyilatkozott úgy, hogy bár a költségek megosztása közös, a fennmaradó bevételével ki-ki szabadon gazdálkodik. Abban is vannak eltérések, hogy ki, mit és milyen arányban fizet, valamint érdekes kérdés, hogy milyen momentumhoz köthető a közös pénzgazdálkodás kialakítása. A megkérdezettek mindössze 15% kapcsolta ezt a házasságkötéshez, a többség az összeköltözéssel vagy a kapcsolat komolyra fordulásával, kicsit kevesebben a gyermekvállalással, közös lakásvásárlással, még kevesebben hitelfelvétellel vagy munkahelyi helyzet megváltozásával hozták kapcsolatba.
Pénz és párkapcsolat
Mint minden fontos témában, a kulcs itt is a kölcsönös és őszinte kommunikáció. Egy kiegyensúlyozott kapcsolatban az anyagiak tekintetében nem árt a következő pár kérdés nyílt és tárgyilagos átbeszélése.
1. Hogyan is állunk anyagilag? Vagyis ki, mit hoz be a kapcsolatba, és hogyan alakulnak a havi bevételek és közös kiadások? Mik a közös és alapvető szükségletek, és mik azok az egyéni igények, szokások és kiadással járó extrák amikről nem szívesen mondunk le?
2. Mik a közös anyagi célok? Itt érdemes rövid (havi, rendszeres), közép (1-5 éves) és hosszabb távon is gondolkodni és célokat kitűzni. Beszéljük meg, mit kezelhetünk a tervekből rugalmasan, és mi az, amihez mindenképp ragaszkodunk. A közös célok megfogalmazásánál az egyéni vágyak és elképzelések arányosan, igazságosan és persze reálisan legyenek figyelembe véve.
3. Hogyan jutunk el a kitűzött célokhoz? Vagyis a célokig való eljutás lefordítása a gyakorlatra: Hogyan történjen a közös pénzügyi gazdálkodás? Ki mit tud és vállal szívesen a közös költségek és megtakarítások tekintetében?
A fenti kérdések kikerülhetetlenül előbukkannak egy párkapcsolatban, gyakorlati és bizalmi okokból is. Nincs rossz felállás, vagy feloldhatatlan konfliktus, ha kölcsönös az őszinteség és a megoldáskeresés. Ugyanez megfordítva azt is jelenti, hogy nem létezik olyan abszolút megoldás sem, ami minden körülmények között működik, különösen ha kerüljük a témát vagy a szőnyeg alá söpörjük az ebből fakadó feszültségeket. A család szociális, érzelmi és anyagi közösség, ami akkor működik jól, ha a tagok közösen és egyetértésben fektetik le annak belső kereteit.
