Ha valamilyen eszközt bérbe veszünk, akkor annak használatáért bérleti díjat fizetünk. Így van ez a pénz esetében is, a pénz használatának is megvan az “ára”, ezt nevezzük kamatnak. Ezzel valószínűleg mindenki tisztában van, aki hitelt igényel, egy kérdésről azonban sokszor megfeledkezünk. Sajnos történnek váratlan események (betegség, jövedelem kiesés, váratlan kiadás, stb.), amelyek következtében előfordulhat, hogy nem tudjuk fizetési határidőn belül fizetni a hitelünket - ilyenkor késedelmi kamatot kell fizetnünk.
De mikor kell erre számítani, és hogy kerülhetjük el a hasonló helyzeteket? Ezt vizsgáljuk az alábbiakban.
Mikor jogosult a késedelmi kamat beszedésére a bank?
Mit is jelent a kamat fogalma? Ha van egy forintunk, az ma többet ér, mint a jövőben, hiszen ha befektetjük, kamatot termel. A kamat tehát a „jutalmunk" azért, mert elhalasztjuk a pénz felhasználását, és a mai biztos forintunk helyett vállalunk egy kis kockázatot, hogy az később egy kicsit többet érjen.
A kamat mindig egy pénzösszeg, amit a tőke névértéke után kell megfizetnie annak, aki a pénzt használja. A névértékre vetített kamat összege százalékos formában kifejezve a kamatláb. Gyakran a kamat kifejezést a kamatláb szinonimájaként is használják.
Milyen kamat típusok vannak?
A kamathoz rengeteg kifejezés kapcsolódik, különböző szövegkörnyezetben használjuk és nem árt, ha ezekkel a fogalmakkal megismerkedünk:
- Alapkamat: a jegybanki alapkamat egy adott ország jegybankja által megállapított irányadó kamatláb. Az alapkamat mértékét tehát a független jegybank (hazánkban egész pontosan annak irányító testülete, a Monetáris Tanács) határozza meg. A klasszikus, tankönyvi pénzrendszerekben a jegybank a kereskedelmi bankoknak kamatot (ez az alapkamat) fizet a nála elhelyezett betétek után. A kereskedelmi bankok ennek ismeretében határozzák meg a betéti és hitel kamatokat.
- Kamatadó: egy ország költségvetése olyan fontos bevételeket tartalmaz, mint az adók. A kamatjövedelmek után is fizetendő adó, ezt Magyarországon a pénzügyi intézmény vonja le és fizeti be helyettünk. Mértéke 15 százalék személyi jövedelemadó és 13 százalék szociális hozzájárulási adó.
- Kamatfelár: a kamatfelár hitelfelvételkor a referencia-kamatlábon (BUBOR, LIBOR) felül fizetendő kamatrész. Mértéke attól függ, hogy milyen az általános kamatszint (alapkamat, betéti kamatok mértéke), továbbá befolyásolja a hitelfelvevő hitelképessége is: a magasabb kockázatú adós magasabb kamatfelárat fizet, míg a kevésbé kockázatos alacsonyabbat.
- BUBOR: a mozaikszóval gyakran találkozunk, a jelentésével azonban sokszor nem vagyunk tisztában. A Budapesti Bankközi Forint Hitelkamatláb azt a kamatot jelenti, melyen a kereskedelmi bankok rövid futamidőre egymásnak adnak hitelt. Ennek jelentősége lehet például egy személyi hitel igénylése esetén: a Cofidis Megújuló Hitele nem fix kamatozású, hanem a BUBOR-hoz, mint referenciakamathoz kötött, és 6 hónapos kamatperiódusokra kerül rögzítésre. Ez azt jelenti, hogy a futamidő változatlan marad, a havonta minimum fizetendő törlesztőrészlet azonban félévente módosulhat – emelkedhet vagy éppen csökkenhet.
- Kamatperiódus: az az időszak, ami alatt nem változik egy ügylet kamata, vagyis egy kamatperióduson belül mindig rögzített kamattal számolhatunk. A leggyakoribb kamatperiódusok: 3-6-12 hónap, 1-3-5-10-15-20 év. A betéti és a hitel kamatperiódusok gyakran eltérőek.
- Változó és fix kamatozás: attól függően, hogy a futamidő alatt a kamat előre meghatározott szabályszerűséget követve változhat vagy nem, beszélhetünk fix (rögzített) és változó kamatról.
- Bázispont: a pénzügyek területén használt mérőegység, a százalékpont 1/100-ad része. A százalékban kifejezett adatok közötti különbséget fejezi ki. Például a pénzügyi eszközök kamatának változását szokás bázispontban kifejezni. A fogalmat azért vezették be, mert a százalékban kifejezett adat változását nem célszerű százalékban kifejezni, ennél egyértelműbb a változást a különbséggel (bázispont) mérni: ha azt mondjuk, hogy a 2,00 százalékos kamat 10 bázisponttal emelkedett, akkor mindenkinek egyértelmű, hogy 2,10 százalék lett az új érték.
- Késedelmi kamat: a továbbiakban ezt a kamattípust vizsgáljuk részletesebben.
Mit nevezünk késedelmi kamatnak?
A hitelünknek van egy rendszeres törlesztése és egy lejárata. Az esedékesség napját követően késedelmi kamatot számítanak fel, ha a jogosult nem jut a pénzéhez.
Ideális esetben a törlesztőrészleteket minden esetben pontosan fizetjük a hitel végéig. Előfordulhat azonban, hogy valamiért megcsúszunk a törlesztéssel, ami már komoly következményekkel jár: a bank késedelmi kamatot számol fel, ezen felül pedig egyéb költséget is kiszabhat. Ha nem lenne késedelmi kamatfizetési kötelezettség, akkor mindenki "szabadon", következmények nélkül dönthetne a hitel visszafizetésének késleltetéséről, ami gond lenne a hitelezőnek, továbbá a pénz értékét is jelentős mértékben befolyásolja az eltelt idő.
Hogyan számítják ki a késedelmi kamat mértékét?
A kiszabható késedelmi kamat mértékét a Magyar Nemzeti Bank maximalizálta, ennek megfelelően a késedelmi kamat nem haladhatja meg a hitelszerződésben szereplő ügyleti kamat másfélszeresének 3 százalékponttal növelt mértékét, és nem lehet magasabb, mint a kölcsönszerződésre meghatározott teljes hiteldíj mutató (THM) maximális mértéke.
Nézzünk meg egy példát, ami egy személyi kölcsön késedelmi kamatára vonatkozik. Amennyiben a hitelszerződésben kikötött kamat 7 százalék, akkor az ügyleti kamat másfélszerese 7*1,5=10,5 százalék, ami további 3 százalékkal növelhető, így késedelmi kamatot fizetni legfeljebb 13,5 százalékig kell.
Késedelem után kamatot a tőketartozásra és a kamatra is felszámolják a bankok, ami egy huzamosabb késés esetén már jelentős anyagi terhet jelent.
A gyakorlatban azonban a legtöbb esetben nem a késedelmi kamat jelenti a legnagyobb kockázatot, hanem a tartós fizetési elmaradás következményei.
Mi történhet tartós késedelem esetén?
Ha egy törlesztőrészlet befizetésével csak néhány napot vagy hetet késlekedünk, az általában még könnyen rendezhető. Ha azonban a késedelem tartóssá válik, a következmények komolyabbak lehetnek.
1. KHR-be kerülés
A KHR (Központi Hitelinformációs Rendszer) egy pénzügyi vállalkozás (BISZ Zrt) által kezelt hitelinformációs nyilvántartás, amelybe a pénzügyi intézmények adatokat szolgáltatnak az ügyfelekről. A KHR egy adóslista, amely a negatív (fizetési késedelmek, mulasztások, csalások, visszaélések adatai) információkon felül az ügyfelek pozitív hiteltörténetét (pozitív adóslista) is nyilvántartja.
A KHR listába minden egyes hitelszerződés bekerül, ami önmagában még nem gond egészen addig, amíg a hiteleinket rendesen fizetjük. Ha a hitelszerződésből eredő lejárt és meg nem fizetett tartozásunk összege már meghaladja a késedelembe esés időpontjában érvényes legkisebb összegű havi minimálbér összegét és ez a helyzet folyamatosan, 90 napon túl fennáll, akkor a KHR státuszunk negatívra változik. Ez már komoly gondot jelent a jövőre nézve, tehát ezt érdemes elkerülni! Ugyanis emiatt elutasíthatják a bankok bármilyen további hitelkérelmünket.
A pénzintézet köteles a státuszváltozás előtt 30 nappal figyelmeztetést küldeni arról, hogy az ügyfél adatai be fognak kerülni negatív státusszal a KHR-be, ha nem rendezi a mulasztását. Ezzel is felhívják a figyelmünket erre a komoly "mérföldkőre".
2. A szerződés felmondása
Fontos tudni, hogy a hitel nem fizetése szerződésszegésnek minősül. Ebben az esetben a bank először fizetési felszólítást küld, és megkísérel valamilyen megoldást találni, amivel lehetővé válik a törlesztés folytatása. Ez a pénzintézet és az ügyfél közös érdeke, így ha sor kerül rá, érdemes együttműködni a bankunkkal.
Ha nem jön létre megállapodás, a bank átadja az ügyet egy követeléskezelőnek, akivel szintén lehetséges valamilyen egyezségre jutni – ha ez nem sikerül, a bank felmondhatja a szerződést.
3. Végrehajtási eljárás
A szerződés felmondását követően a teljes tartozás egy összegben válik esedékessé, amit a jogosult rendszerint nem tud teljesíteni – hiszen már a törlesztőrészletek megfizetése is nehézségekbe ütközött. Ilyenkor a bank vagy a követeléskezelő rendszerint megindítja a közjegyző előtt a fizetési meghagyásos eljárást, de egyes esetekben akár közvetlenül is kérheti a végrehajtást.
Fontos tudni, hogy a végrehajtási szakaszban a tőke és a kamat mellett a késedelmi kamatot és az egyéb, az eljárással kapcsolatban felmerült költségeket is meg kell fizetni – összességében tehát mindenképpen érdemes azonnal felvenni a kapcsolatot a bankkal, ha azt látjuk, hogy egy törlesztőrészlet megfizetése nehézségekbe fok ütközni.
Hogyan kerülhetjük el a hasonló helyzeteket?
Természetesen senki nem szeretné, ha a továbbiakban nem a banknak, hanem a végrehajtónak kellene teljesíteni – emiatt érdemes előre gondolkodni. Már a kölcsön felvételekor előrelátónak kell lennünk: senki sem lát a jövőbe, de a váratlan eseményekre is fel lehet készülni.
Megfontolt hitelfelvétel
Először is alapvetően fontos, hogy csak indokolt esetben vegyünk fel hitelt, gondoljuk végig, hogy jövedelmünket milyen mértékben terhelhetjük a törlesztőrészlettel. Ebben nagy segítséget jelenthet egy hitelkalkulátor, ami megmutatja, hogy havonta milyen kiadásokra számíthatunk, de azt is, hogy összesen mekkora összeget kell visszafizetnünk a futamidő végéig. Emellett ajánlott hitelfedezeti biztosítást kötni, akár személyi kölcsönt, adósságrendező hitelt vagy megújuló hitelt igénylünk – ez valóban nagy segítség késedelem, fizetési nehézségek esetén!
A tartozás priorizálása
Kísérjük figyelemmel a családi költségvetés alakulását, optimalizáljuk a kiadásainkat és kövessünk egy nagyon egyszerű, elterjedt szabályt: minden hónapban először a hitelt fizessük ki, aztán gazdálkodjunk a fennmaradó összeggel.
Pénzügyi tartalék képzése
Egy kisebb vésztartalék – például 2-3 havi kiadásnak megfelelő összeg – segíthet abban, hogy egy váratlan helyzet se borítsa fel a pénzügyi egyensúlyt. Ezt érdemes még az előtt összegyűjteni, hogy a bankhoz fordulnánk a hitel felvétele érdekében.
Bankhoz fordulás
Néhány napos késedelem esetén is már késedelmi kamatot kell fizetnünk, rendszeresen előforduló néhány napos késedelem esetén (pl. a fizetésünk később érkezik, mint a törlesztési lejárat) tehát jó ötlet lehet az esedékességi nap módosítását kérni a banktól.
Ha több tartozás is terhel minket, így a pénzügyeink egyre nehezebben átláthatóak, egy adósságrendező hitelis a segítségünkre lehet.
Komolyabb fizetési nehézség esetén, ahogy azt fent is említettük, minél korábban érdemes a bankkal felvenni a kapcsolatot és közösen megoldást keresni.
Áthidaló megoldások késedelem kezelésére
A hitelintézet áthidaló megoldásokat alkalmaz, részletfizetési konstrukciókat tesz elérhetővé, melyek segítséget nyújtanak az ügyfelek fizetőképességének helyreállítása érdekében. Ezzel elkerülhetővé válik a kölcsönszerződés felmondása. Áthidaló megoldás minden olyan konstrukció, melynek a célja a hitelfelvevő fizetési képességének helyreállítása. Vegyünk sorra pár lehetőséget:
- Fizetés átütemezés
- Futamidő hosszabbítás
- Ügyleti kamatok csökkentése
- Tőketartozás részbeni elengedése
- Adóstárs, fedezet bevonása
A fenti áthidaló megoldások, részletfizetési konstrukciók igénybevételének előfeltétele, hogy a hitelintézettel folyamatos kapcsolatban legyünk, elősegítsük a jövedelmi és vagyoni helyzetünk felmérését, hiszen ez a közös megoldáskeresés első lépcsője.
Hitelfedezeti biztosítás
Lehet, hogy a hitel felvételekor úgy érezzük, hogy nem fog gondot okozni a törlesztőrészletek fizetése, de nem szabad elfelejteni, hogy bármikor bekövetkezhet egy nem várt kedvezőtlen esemény az életünkben – ilyenkor nyújthat hatalmas segítséget a hitelfedezeti biztosítás. Ennek birtokában a biztosító átvállalja az időszaki vagy teljes törlesztést, így elkerülhető a fizetésképtelenség okozta sok-sok kellemetlenség. Meglévő és új hitelhez is igényelhető hitelfedezeti biztosítás, választásunk szerint csak halálesetre (baleseti halálra), vagy munkanélküliség, munkaképesség csökkenés és keresőképtelenség esetére is.
A hitelfedezeti biztosítás egy csoportos biztosítás, vagyis az ügyfél annak a csoportnak lesz a tagja, akik az adott banknál hitelfedezeti biztosítást kötöttek. A káresemény bekövetkezésekor a biztosító a banknak fizet, nem pedig a hitelfelvevőnek. A hitelfedezeti biztosítás egy kockázati biztosítás, tehát nincs hozama sem, a vállalt káresemény bekövetkezésekor fizet.
Azt, hogy érdemes-e hitelfedezeti biztosítást kötni, mindenkinek saját helyzete, körülményei alapján kell eldöntenie. Akinek van vagyoni fedezete, jövedelmét nem terheli túlzottan a törlesztés, annak kevésbé fontos, mint akinek nagyobb kockázat a hitel felvétele – minél hosszabb a hitel futamideje, annál nagyobb a kockázat is.
Hitelfedezeti biztosítás a Cofidis segítségével
A Cofidis esetében biztosítás köthető Fapados Kölcsönhöz, Minősített Fogyasztóbarát Személyi Hitelhez, az Adósságrendező hitelhez, áru és autóhitelhez egyaránt. Itt a biztosítás díja – a választott konstrukciótól függően - a havonta fizetendő törlesztőrészlet 5-10 százaléka körül fog alakulni.
A Cofidis jogosult a kölcsönszerződést azonnali hatállyal felmondani, ha a késedelemmel érintett összeg 2 havi minimálisan fizetendő törlesztőrészlet összegét eléri vagy meghaladja, és az ügyfél a fizetési kötelezettségének a Cofidis által küldött felszólítás ellenére sem tesz eleget. Ez elég szigorúan hangzik és az is.
Gondoljuk meg jól a hitelfelvételt és fizetési gond esetén keressük meg a bankot, közösen fogunk találni megoldást!
GYIK
Mennyi idő után számít késedelmesnek a törlesztőrészlet befizetése?
Késedelemről akkor beszélünk, ha a törlesztőrészlet nem érkezik meg a hitelszerződésben meghatározott határidőig. A pénzintézetek már a határidőt követő naptól felszámíthatják a késedelmi kamatot.
Mekkora lehet a késedelmi kamat mértéke?
A késedelmi kamat pontos mértékét mindig a hitelszerződés tartalmazza, és jogszabályi korlátok is meghatározzák a maximumát. A kamatot kizárólag a késedelmes összegre számítják fel, és a késedelem időtartamával arányosan növekszik.
A késedelmi kamat a teljes hitelösszegre vonatkozik?
Nem. A késedelmi kamatot csak az adott időszakban elmaradt törlesztőrészletre számítják ki, nem a teljes fennálló tartozásra.
Mi történik, ha hosszabb ideig nem tudjuk fizetni a törlesztőrészletet?
Tartós késedelem esetén több következmény is felmerülhet. A tartozás bekerülhet a Központi Hitelinformációs Rendszerbe (KHR), a hitelszerződés felmondható, és a követelés végrehajtás alá kerülhet. Éppen ezért fontos, hogy fizetési nehézség esetén mielőbb egyeztessünk a pénzintézettel.