fizetés hány százaléka lehet hitel

A fizetés hány százaléka lehet hitel?

Ma már egy hitel felvétele teljesen hétköznapi, majdnem rutin feladatnak tűnik, azonban a megalapozott döntéshez és a tudatos ügyintézéshez sok ismeretre van szükség. Bizonyos körülmények között ez pár óra alatt elintézhető, de ha nem akarjuk teljesen a bankra bízni a dolgot és érteni szeretnénk, hogy mi történik, akkor időt kell szánnunk a hitelfelvétel előkészítésére és megértésére.

Azt gondolhatnánk, hogy a hiteligénylés gyors és egyszerű, hiszen a személyi okmányok (lakcímkártya, személyi igazolvány) mellett csak a munkáltatói jövedelem igazolására van szükség, beadjuk a hitelkérelmet és gyorsan meg is van a döntés. A háttérben mégis egy összetett folyamatról van szó és a mi érdekünk ennek részletes megismerése.

Milyen jövedelemmel kapcsolatos szabályok vannak hitelfelvételnél?

Amikor hitelfelvételre szánjuk magunkat, mindig van egy célunk, elképzelésünk, hogy mit fogunk a pénzzel kezdeni. A hitelcél alapján csoportosíthatjuk a hiteleket. Nézzük át a legfontosabb hiteltípusokat, hogy az elképzelésünknek leginkább megfelelő terméket választhassuk ki:

  • Szabad felhasználású hitel
  • Adott célhoz kötött hitel

A szabad felhasználású hitel nagy előnye, hogy a felvett összeget bármire fordíthatjuk: költhetjük a pénzt műszaki cikk vásárlására, lakás vásárlásra vagy felújításra, hitelkiváltásra, esküvőre, bármire. Ez azonban nagy felelősséget is jelent, mert a pénz meggondolatlan elköltését sok-sok éves fegyelmezett törlesztés követi. A ma felvett hitel a későbbi évek jövedelmének előrehozott elköltését jelenti, tehát érdemes jól megválasztani azt a célt, amiért ilyen nagy terhet veszünk a nyakunkba!

Az adott célhoz kötött hitel igénylése során viszont a bank vizsgálja, hogy a pénzt valóban arra költjük-e, amire adják. Ilyen hitelek például a lakásvásárlási, felújítási hitelek, amelyek feltételei kedvezőbbek a szabad felhasználású jelzáloghitelekénél. De az áruhitelek és az autóhitelek is kötött felhasználásúak.

A hiteligénylés folyamata során több ponton is eldőlhet, hogy megkaphatjuk-e a hitelt, de az egyik legfontosabb vizsgálati szempont a jövedelmünk: milyen forrásból származik és mennyi a rendszeres jövedelmünk. Többféle jövedelmünk is lehet, ezek között vannak különbségek, de az is fontos, hogy korábban mennyi hitelt, más kötelezettséget vállaltunk, így aztán csak a “szabad” jövedelmi részt veszik figyelembe.

A hitelintézetek termékenként meghatározzák, hogy mekkora havi nettó jövedelemre van szükség a hitel igényléséhez - ez az a minimális összeg, ami a hitel típusától függően legalább 100-150 ezer forint körül kell, hogy legyen.

Ez az elvárt minimum csak azt határozza meg, hogy egyáltalán kaphatunk-e hitelt.

A hitel mértékének meghatározásához a Felügyelet (MNB) további szempontok vizsgálatát írja elő, ezek közül a legfontosabb a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató (JTM) meghatározása. Ez alapján mondja meg a hitelintézet, hogy mekkora a felvehető hitel maximuma. Máris van két értékünk, amelyek közé eső hitelösszeget választhatunk.

Mit kell tudni a JTM mutatóról?

A JTM (jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató) azt mutatja meg, hogy milyen arányban terhelhető hitelekkel a havi rendszeres nettó jövedelmünk. A JTM-szabályozás része a Magyar Nemzeti Bank által előírt adósságfék szabályoknak. Így próbálják a bankok megelőzni a lakosság túlzott és nem kellően megalapozott eladósodását.

A JTM-re vonatkozó szabályok szerint a havi törlesztőrészlet nem haladhatja meg a nettó jövedelem egy bizonyos hányadát. Ez terméktípusonként eltér, mégpedig a következőképpen:

Nettó 500 ezer forint alatti bér esetén, forinthitel esetén

  • a nettó jövedelem legfeljebb 50 százalékát,
  • míg 5 évet meghaladó futamidejű, ingatlanra alapított jelzálogjog-fedezete mellett nyújtott hitelre irányuló kérelem esetén

  • 5 évnél rövidebb kamatperiódusú jelzáloghitel esetén legfeljebb 25 százalékát,
  • 5-10 év közötti kamatperiódusú jelzáloghitel esetén legfeljebb 35 százalékát,
  • legalább 10 éves kamatperiódusú jelzáloghitel esetén legfeljebb 50 százalékát fordíthatja törlesztésre az igénylő.

Nettó 500 ezer forintos bér felett, forinthitel esetén

  • a nettó jövedelem 60 százaléka,
  • míg 5 évet meghaladó futamidejű, ingatlanra alapított jelzálogjog-fedezete mellett nyújtott hitelre irányuló kérelem esetén

  • 5 évnél rövidebb kamatperiódusú jelzáloghitelnél a jövedelem 30 százaléka,
  • 5-10 év közötti kamatperiódusú jelzáloghitelnél a jövedelem 40 százaléka,
  • legalább 10 éves kamatperiódusú jelzáloghitelnél a jövedelem 60 százaléka fordítható törlesztésre.

Fontos, hogy a már korábban felvett, de még vissza nem fizetett hiteleink törlesztőrészletei összeadódnak a most felvenni tervezett hitel törlesztőrészletével, és a fenti %-os arányt együttesen nem haladhatja meg a fizetendő törlesztőrészletek összege.

A fizetés hány százaléka lehet hitel?

Lássunk egy példát! 250 000 forintos nettó havi igazolt jövedelem esetén tehát fogyasztási hitelnél a havi törlesztő maximum 125 000 Ft lehet, 5 évnél rövidebb kamatperiódusú jelzáloghitelnél 62 500 Ft, 5-10 év közöttinél 87 500 Ft és 10 évnél nagyobb kamatperiódus esetén 125 000 Ft lehet a legmagasabb törlesztőrészlet.

A felvehető hitel összegének meghatározására használhatunk hitelkalkulátort, azonban a nagyobb hitelösszeg elérése érdekében túlságosan hosszú futamidő vállalása nem lehet cél. Sokkal inkább a hiteligény pontos megfogalmazása és a család kockázatvállaló képessége határozza meg a hitel mértékét, ne vállaljuk be a lehető legnagyobb hitelösszeget kihasználva a lehetőségeinket, mert a hitelt vissza is kell fizetni.

Mi számít jövedelemnek?

Mekkora nettó jövedelemmel számol a bank? A figyelembe vehető nettó jövedelembe csak az igazolt, rendszeres havi jövedelem számítható be.

A bankok különbséget tesznek elsődleges és másodlagos jövedelem között. Figyelembe veszik a másodlagos jövedelmeket, de önmagában ezekre nem folyósítanak hitelt.

Elsődleges jövedelmek:

  • a munkából származó jövedelem (külföldi is)
  • vállalkozásból származó jövedelem
  • nyugdíj, életjáradék

Másodlagos jövedelmek:

  • a családi pótlék
  • bérleti díj bevétel, tartási díj
  • a CSED, GYED, GYES stb.

JTM számítás babaváró hitelnél

A babaváró hitel esetén a hitelbírálatot egy külön rendelet úgy szabályozza, hogy a bankok az ügyfél hitelképességét a saját belső szabályzatuk alapján határozhatják meg. Természetesen ekkor is meg kell felelni a JTM szabályozásnak, ez alól nincs kivétel.

A babaváró hitel egy személyi kölcsön, tehát az erre vonatkozó JTM szabályozást alkalmazzák a bankok: havi 500 000 Ft alatt maximum 50%-ban terhelhető a havi jövedelem, 500 000 Ft felett 60%-ban. Ugyanakkor lehetnek eltérések, hiszen a hitelbírálat alapvetően a belső szabályzat alapján történik.

A babaváróra kérelmet csak házaspár adhat be, így az ő együttes nettó jövedelmük és a már meglévő hiteleik számítanak a JTM korlát meghatározásánál.

JTM számítás a CSOK hitelnél

A CSOK hitel egy végig fix kamatozású jelzáloghitel, így ez esetben havi 500 000 Ft jövedelem alatt 50%-ban, afelett 60%-ban terhelhető a havi jövedelem. Ha egy házaspár közösen igényli a CSOK hitelt, akkor itt is mindkettejük jövedelmét és meglévő hitelét kell figyelembe venni a JTM számításánál. Egyéni igénylő esetén természetesen csak az ő jövedelem és hitel adatai számítanak.

Hogyan számít bele a hitelkártya a JTM-be?

Hitelkártya tartozás esetén a szerződésben szereplő hitelkeret 5 százalékával számol a bank a JTM korlát meghatározásakor függetlenül attól, hogy a hitelkeretet az ügyfél milyen mértékben használja fel általában.

Hogyan számít bele a folyószámlahitel-keret a JTM-be?

Folyószámlahitelnél szintén a szerződésben szereplő hitelkeret 5 százalékát veszik figyelembe a JTM meghatározásakor, függetlenül a keret felhasználásának mértékétől.

Egy hitelképességi vizsgálat során nemcsak a konkrét jövedelmet vizsgálja a bank, hanem kíváncsi a munkáltatóra, a hitelfelvevő családi és általános helyzetére egyaránt. Milyen a pénzügyi „előélete” (KHR vizsgálat), van-e már hitele, lakáshitel igénylésekor mennyi önerővel rendelkezik, illetve milyen biztosítékai vannak? Ha valamilyen okból kifolyólag a bank úgy találja, hogy egyéb biztosítékra is szükség van, akkor kerül képbe az adóstárs, vagy a kezes.

Miért kellhet adóstárs vagy kezes?

Az adóstárs vagy kezes akkor szükséges egy hitelügylethez, ha a hitelbírálat során a bank valamilyen kockázatot tár fel az ügyféllel kapcsolatban. Ilyen tényező lehet a hitelfelvevő életkora, a nem teljeskörű (nem nyolcórás vagy nem bejelentett) munkaviszony, vagy ha az egyéni vállalkozóknál nincs még egy éves működés. Mind az adóstárs, mind a kezes bevonása a hitelügyletbe biztosítékot jelent a banknak, hiszen ők vállalják, hogy ha a hitelfelvevő nem fizet, segítséget nyújtanak számára az adósság rendezésében.

Ki lehet adóstárs?

Az adóstárs egy olyan személy, aki önállóan vizsgálva hitelképes, nincs leterhelve saját hiteleivel. Hogy ki lehet adóstárs, arra nincs megkötés, bárkit bevonhatunk a hitelszerződésbe. Többnyire jelzáloghitelnél merül fel az adóstárs bevonása, így célszerű egy tulajdonostársat, haszonélvezőt, házastársat, vagy rokont választani, lehetőleg olyan személyt, aki maga is érdekelt a hitelügyletben valamilyen formában.

Az adós és az adóstárs egyformán felelősek a hitel visszafizetéséért: ha a hitel felvevője nem tud fizetni, az adóstárs lép a helyébe, neki kell helyette a törlesztést folytatni.

Ha nem csak a hitelfelvevő a fedezeti ingatlan tulajdonosa, akkor a bank eleve elvárhatja a másik tulajdonos (élettárs, feleség, testvér) bevonását adóstársként az ügyletbe.

Amennyiben az ügyfél valamely más hitelügyletben adóstársként vesz részt, a hitelnyújtó az ezen másik hitel havi törlesztőrészletét az egyes adóstársak között egyenlő arányban megosztja, és az ügyfélre így eső havi törlesztőrészlet-hányadot tekinti az ügyfél ezen másik hitelből eredő havi törlesztőrészletének.

Ki lehet kezes?

Az adóstárs és a kezes nagyon hasonló személyek a hitelügyletben, de azért van közöttük különbség. A kezes akkor válik fontossá a bank számára, ha a hitelfelvevő nem teljesíti bármilyen okból a törlesztést. A kezességnek három változata van a polgári jog meghatározása szerint:

Egyszerű /sortartó kezes: akkor van rá szükség, ha az adós nem fizeti a törlesztést, a bank pedig jogi úton sikertelennek nyilvánította az adósság behajtását. Ekkor a kezesre hárul a törlesztés, a teljes adósság megfizetése.

Készfizető kezes: ez már egy szigorúbb felelősség vállalás, hiszen azt jelenti, hogy a banknak nem kell előzetesen az adósnál követelnie a tartozás megfizetését, igazolnia, hogy az adóson megpróbálta „behajtani” a tartozást, hanem egyből, közvetlenül kötelezheti a készfizető kezest a fizetésre jogi procedúra nélkül is.

Kártalanító kezes: a sortartó kezesség egyik alesete, ahol csak akkor veheti elő a bank a kezest, amikor már mindent megpróbált az adósság behajtása érdekében. A sortartásos kezességhez képest még jobban megerősíti a kezes helyzetét, ugyanis ebben az esetben a bank csak akkor fordulhat a kezeshez, ha igazolja, hogy sikertelen volt a végrehajtás az adós vagyonára. A kártalanító kezesség kizárja az adós és a kezes együttes perlését, utóbbi csak akkor perelhető, ha az adós ellen a bank már sikertelen végrehajtást vezetett.

Mit tehetünk, ha alacsony a jövedelmünk?

Minél alacsonyabb a jövedelmünk, annál nagyobb teher és kockázat a hitelfelvétel. A jelzáloghitelek esetében jellemző leginkább a hosszú futamidő, itt gyakran 20 éves futamidővel is találkozhatunk. Ha egy fiatal házaspár a kettőjük jövedelmével felvesz egy ilyen hosszú hitelt, akkor érdemes hitelfedezeti biztosítást kötniük, mivel ez idő alatt az életükben számtalan változás történhet. A Cofidis a legtöbb hiteléhez hitelfedezeti biztosítást is ajánl, érdemes ezt igénybe venni.

Tehát nem az a kérdés, hogy mekkora a legkisebb jövedelem, amelynél már lehet hitelt felvenni, hanem a hitel törlesztésének a biztonsága.

Minimálbér mellett is felvehetőek a fogyasztási hitelek – bár bankonként és termékenként vannak különbségek. Alacsonyabb jövedelem esetén a futamidő növelésével lehet a hitel összegét emelni, továbbá láthattuk, hogy a JTM-korlát számításánál a fix kamatozású hitelek előnyt élveznek. Személyi kölcsönöknél 40 000 forint a legalacsonyabb hitelösszeg, jelzáloghiteleknél ez már inkább fél millió forint. (Azonban itt a járulékos költségek miatt érdemes számolni és meggondolni, hogy mekkora hitelnél éri meg ezt a folyamatot végig vinni.)

Adóstárs és kezes bevonása, másodlagos és passzív jövedelmek megszerzése javítja a hitelfelvételi lehetőségeinket és így növelhetjük a hitel összegét is.

A hiteligénylés egy nagymértékben szabályozott folyamat, így a banki elutasítás esetén nem sok lehetőségünk marad, másik banknál is gond lesz, ha hitelképtelennek minősítenek valahol bennünket. Ezért nagyon fontos, hogy a kérelem beadását mindenképpen előzze meg egy előzetes hitelbírálat vagy előminősítés, hiszen ezzel sok időt nyerhetünk.

Cofidis Áruhitel referencia THM:
39,99% (1,5 millió forint és 60 hónap esetén)

Kapcsolódó cikkek