A fizetés hány százaléka lehet hitel?

Ma már egy hitel felvétele teljesen hétköznapi, majdnem rutin feladatnak tűnik, azonban a megalapozott döntéshez és a tudatos ügyintézéshez sok ismeretre van szükség. Bizonyos körülmények között ez pár óra alatt elintézhető, de ha nem akarjuk teljesen a bankra bízni a dolgot és érteni szeretnénk, hogy mi történik, akkor időt kell szánnunk a hitelfelvétel előkészítésére és megértésére.

Azt gondolhatnánk, hogy a hiteligénylés gyors és egyszerű, hiszen csak az iratainkra, egy jövedelemigazolásra és a hitelkérelem beadására van szükség, a háttérben mégis egy összetett folyamatról van szó, és a mi érdekünk ennek részletes megismerése.

Milyen típusú hitelek léteznek?

Amikor hitelfelvételre szánjuk magunkat, mindig van egy célunk, elképzelésünk, hogy mit fogunk a pénzzel kezdeni. A hitelcél alapján csoportosíthatjuk a hiteleket. Nézzük át a legfontosabb hiteltípusokat, hogy az elképzelésünknek leginkább megfelelő terméket választhassuk ki!

Szabad felhasználású hitel

A szabad felhasználású hitel nagy előnye, hogy a felvett összeget bármire fordíthatjuk: költhetjük a pénzt műszaki cikk vagy lakás vásárlásra, felújításra, hitelkiváltásra, esküvőre, bármire. Ez azonban nagy felelősséget is jelent, mert a pénz meggondolatlan elköltését sok-sok éves fegyelmezett törlesztés követi. A ma felvett hitel a későbbi évek jövedelmének előrehozott elköltését jelenti, tehát érdemes jól megválasztani azt a célt, amiért ilyen nagy terhet veszünk a nyakunkba!

Adott célhoz kötött hitel

Az adott célhoz kötött hitel igénylése során a bank vizsgálja, hogy a pénzt valóban arra költjük-e, amire adják. Ilyenek például a lakásvásárlási, felújítási hitelek, amelyek feltételei kedvezőbbek a szabad felhasználású jelzáloghitelekénél. De az áruhitelek, az autóhitelek és a lízing is kötött felhasználásúak.

Milyen szerepe van az igénylés során a jövedelmünknek?

A hiteligénylés folyamata során több ponton is eldőlhet, hogy megkaphatjuk-e a kívánt összeget, de az egyik legfontosabb vizsgálati szempont a jövedelmünk: az, hogy milyen forrásból származik, és milyen összegű. Többféle jövedelmünk is lehet, ezek között vannak különbségek, de az is fontos, hogy korábban mennyi hitelt, más kötelezettséget vállaltunk, így aztán csak a "szabad" jövedelmi részt veszik figyelembe.

A hitelintézetek termékenként meghatározzák, hogy mekkora havi nettó jövedelemre van szükség a hitel igényléséhez - ez a legtöbb esetben a nettó minimálbérhez közeli összeg.

Ez az elvárt minimum csak azt határozza meg, hogy egyáltalán kaphatunk-e hitelt: annak mértékének meghatározásához a Felügyelet (MNB) további szempontok vizsgálatát írja elő, ezek közül a legfontosabb a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató (JTM) meghatározása. Így tehát a minimum jövedelem és a JTM is meghatároz egy minimálisan és egy maximálisan elérhető hitelösszeget, az általunk válaszható hitelösszeg e kettő közé fog esni.

Mit jelent a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató (JTM)?

A JTM azt mutatja meg, hogy milyen arányban terhelhető hitelekkel a havi rendszeres nettó jövedelmünk. A JTM-szabályozás része a Magyar Nemzeti Bank által előírt adósságfék szabályoknak. Így próbálják a bankok megelőzni a lakosság túlzott és nem kellően megalapozott eladósodását.

A JTM-re vonatkozó szabályok szerint a havi törlesztőrészlet nem haladhatja meg a nettó jövedelem egy bizonyos hányadát.

A fizetés hány százaléka lehet hitel?

Az, hogy jövedelmünk mekkora részét fordíthatjuk a havi törlesztőrészletekre, terméktípusonként eltér, mégpedig a következőképpen.

Fedezet nélküli (pl. személyi kölcsön, babaváró), valamint 5 évnél rövidebb futamidejű jelzáloghitel:

• 800 ezer forint alatti havi nettó jövedelem: annak legfeljebb 50 százaléka,
• 800 ezer forint feletti jövedelem: annak legfeljebb 60 százaléka,
• Zöld hitelcél esetében, jövedelemtől függetlenül: 60 százalék.

5 évnél hosszabb futamidejű jelzáloghitel:

Amennyiben a jelzáloghitel futamideje 5 évnél hosszabb, az, hogy a jövedelem mekkora része fordítható a törlesztőrészletekre, alapvetően függ a kamatperiódustól is – ez az az időszak, amíg a hitel kamatlába és ezáltal a törlesztőrészlet összege biztosan változatlan marad.

Forint alapú hiteleknél tehát a jövedelem az alábbiak szerint fordítható a törlesztőrészletek fizetésére.

• 800 ezer forint alatti havi nettó jövedelem:

  • Kevesebb mint 5 év: 25 százalék,
  • 5-10 év között: 35 százalék,
  • 10 évnél hosszabb, vagy fix: 50 százalék.

• 800 ezer forint alatti jövedelem + Zöld hitelcél:

  • Kevesebb mint 5 év: 25 százalék,
  • 5-10 év között: 35 százalék,
  • 10 évnél hosszabb, vagy fix: 60 százalék.

• 800 ezer forint feletti nettó jövedelem:

  • Kevesebb mint 5 év: 30 százalék,
  • 5-10 év között: 40 százalék,
  • 10 évnél hosszabb, vagy fix: 60 százalék.

Fontos, hogy a már korábban felvett, de még vissza nem fizetett hiteleink törlesztőrészletei összeadódnak a most felvenni tervezett hitel törlesztőrészletével, és a fenti %-os arányt együttesen nem haladhatja meg a fizetendő törlesztőrészletek összege.

A felvehető hitel összegének meghatározása során a segítségünkre lehet egy hitelkalkulátor, azonban arra figyeljünk oda, hogy a nagyobb hitelösszeg elérése érdekében túlságosan hosszú futamidő vállalása nem lehet cél. Sokkal inkább a hiteligény pontos megfogalmazása és a család kockázatvállaló képessége határozza meg a hitel mértékét: ne vállaljuk be a lehető legnagyobb hitelösszeget kihasználva a lehetőségeinket, mert a hitelt vissza is kell fizetni.

JTM számítás az államilag támogatott kölcsönök esetében

Érdemes röviden kitérni arra, hogyan történik a JTM számítása a babaváró, a CSOK és a 3 százalékos hitel esetében is, hiszen jelenleg ezek a népszerűbb konstrukciók körébe tartoznak.

A babaváró hitel esetén a hitelbírálatot egy külön rendelet úgy szabályozza, hogy a bankok az ügyfél hitelképességét a saját belső szabályzatuk alapján határozhatják meg. Természetesen ekkor is meg kell felelni a JTM szabályozásnak, ez alól nincs kivétel.

A babaváró hitel egy személyi kölcsön, tehát az erre vonatkozó JTM szabályozást alkalmazzák a bankok: havi 800 000 Ft alatt maximum 50%-ban terhelhető a havi jövedelem, 800 000 Ft felett 60%-ban. Ugyanakkor lehetnek eltérések, hiszen a hitelbírálat alapvetően a belső szabályzat alapján történik.

A babaváróra kérelmet csak házaspár adhat be, így az ő együttes nettó jövedelmük és a már meglévő hiteleik számítanak a JTM korlát meghatározásánál.

A CSOK hitel és az Otthon Start Program keretében igényelhető 3 százalékos hitel végig fix kamatozású jelzáloghitel, így ez esetben havi 800 000 Ft jövedelem alatt 50%-ban, afelett 60%-ban terhelhető a havi jövedelem. Ha egy házaspár közösen igényli a CSOK hitelt, akkor itt is mindkettejük jövedelmét és meglévő hitelét kell figyelembe venni a JTM számításánál. Egyéni igénylő esetén természetesen csak az ő jövedelem és hitel adatai számítanak.

Mi számít jövedelemnek?

Most már tudjuk, hogy a fizetés hány százaléka lehet hitel, de pontosan hogyan számol a bank? Először is fontos, hogy csak az igazolt, rendszeres havi jövedelem számítható be, ezen kívül pedig a bankok különbséget tesznek elsődleges és másodlagos jövedelem között is. Figyelembe veszik a másodlagos jövedelmeket, de önmagában ezekre nem folyósítanak hitelt.

Elsődleges jövedelmek:

• a munkából származó jövedelem (külföldi is)
• vállalkozásból származó jövedelem
• nyugdíj, életjáradék

Másodlagos jövedelmek:

• a családi pótlék
• bérleti díj bevétel, tartási díj
• a CSED, GYED, GYES stb.

Hogyan befolyásolják a meglévő hitelek az új hitel felvételét?

Amikor új hitelt igénylünk, a bank nemcsak a jövedelmünket vizsgálja, hanem az összes meglévő pénzügyi kötelezettséget is.

Ide tartozhat például:

• lakáshitel,
• autóhitel,
• áruhitel,
• hitelkártya vagy folyószámlahitel,
• korábban felvett személyi kölcsön.

Ezeknek a havi törlesztőrészletei mind beleszámítanak a JTM-be.

Egy egyszerű példa: tegyük fel, hogy valakinek a nettó jövedelme: 450 000 Ft, a meglévő hitel törlesztőrészlete pedig 80 000 Ft. Fix kamatozású hitelnél a JTM felső határa 50%, azaz 450 000 Ft × 50% = 225 000 Ft. Ez azt jelenti, hogy a teljes havi hitelteher maximum 225 000 forint lehet. Mivel ebből már 80 000 Ft meglévő hitelre megy, az új hitel törlesztőrészlete legfeljebb 145 000 Ft lehet.

Ha az ügyfél ennél magasabb törlesztőrészletű hitelt szeretne, akkor a bank valószínűleg nem tudja jóváhagyni az igénylést. Ilyen helyzetben megoldást jelenthet egy adósságrendező hitel igénylése, mellyel lehetőség nyílik a meglévő tartozások "kiváltására", így a jövőben csak egy törlesztőrészletet kell teljesíteni. Ha hosszabb futamidőben állapodunk meg a bankkal, az alacsonyabb havi terhet jelent, ezáltal pedig akár lehetővé válhat egy újabb hitel felvétele is – ilyenkor azonban különösen meg kell fontolni ezt a lehetőséget, hiszen ismét nehéz anyagi helyzetbe kerülhetünk.

Hogyan számít bele a hitelkártya a JTM-be?

Hitelkártya tartozás esetén a szerződésben szereplő hitelkeret 5 százalékával számol a bank a JTM korlát meghatározásakor függetlenül attól, hogy a hitelkeretet az ügyfél milyen mértékben használja fel általában.

Hogyan számít bele a folyószámlahitel-keret a JTM-be?

Folyószámlahitelnél szintén a szerződésben szereplő hitelkeret 5 százalékát veszik figyelembe a JTM meghatározásakor, függetlenül a keret felhasználásának mértékétől.

Mit vizsgál még a bank?

Egy hitelképességi vizsgálat során nemcsak a konkrét jövedelmet vizsgálja a bank, hanem kíváncsi a munkáltatóra, a hitelfelvevő családi és általános helyzetére egyaránt. Milyen a pénzügyi „előélete" (KHR vizsgálat), van-e már hitele, lakáshitel igénylésekor mennyi önerővel rendelkezik, illetve milyen biztosítékai vannak? Ha valamilyen okból kifolyólag a bank úgy találja, hogy egyéb biztosítékra is szükség van, akkor kerülhet képbe az adóstárs, vagy a kezes.

Miért kellhet adóstárs vagy kezes?

Az adóstárs vagy kezes akkor szükséges egy hitelügylethez, ha a hitelbírálat során a bank valamilyen kockázatot tár fel az ügyféllel kapcsolatban. Ilyen tényező lehet a hitelfelvevő életkora, a nem teljeskörű (nem nyolcórás vagy nem bejelentett) munkaviszony, vagy ha az egyéni vállalkozóknál nincs még egy éves működés. Mind az adóstárs, mind a kezes bevonása a hitelügyletbe biztosítékot jelent a banknak, hiszen ők vállalják, hogy ha a hitelfelvevő nem fizet, segítséget nyújtanak számára az adósság rendezésében.

Ki lehet adóstárs?

Az adóstárs egy olyan személy, aki önállóan vizsgálva hitelképes, nincs leterhelve saját hiteleivel. Hogy ki lehet adóstárs, arra nincs megkötés, bárkit bevonhatunk a hitelszerződésbe. Többnyire jelzáloghitelnél merül fel az adóstárs bevonása, így célszerű egy tulajdonostársat, haszonélvezőt, házastársat, vagy rokont választani, lehetőleg olyan személyt, aki maga is érdekelt a hitelügyletben valamilyen formában.

Az adós és az adóstárs egyformán felelősek a hitel visszafizetéséért: ha a hitel felvevője nem tud fizetni, az adóstárs lép a helyébe, neki kell helyette a törlesztést folytatni.

Ha nem csak a hitelfelvevő a fedezeti ingatlan tulajdonosa, akkor a bank eleve elvárhatja a másik tulajdonos (élettárs, feleség, testvér) bevonását adóstársként az ügyletbe.

Amennyiben az ügyfél valamely más hitelügyletben adóstársként vesz részt, a hitelnyújtó az ezen másik hitel havi törlesztőrészletét az egyes adóstársak között egyenlő arányban megosztja, és az ügyfélre így eső havi törlesztőrészlet-hányadot tekinti az ügyfél ezen másik hitelből eredő havi törlesztőrészletének.

Ki lehet kezes?

Az adóstárs és a kezes nagyon hasonló személyek a hitelügyletben, de azért van közöttük különbség. A kezes akkor válik fontossá a bank számára, ha a hitelfelvevő nem teljesíti bármilyen okból a törlesztést. A kezességnek három változata van a polgári jog meghatározása szerint:

• Egyszerű /sortartó kezes: akkor van rá szükség, ha az adós nem fizeti a törlesztést, a bank pedig jogi úton sikertelennek nyilvánította az adósság behajtását. Ekkor a kezesre hárul a törlesztés, a teljes adósság megfizetése.
• Készfizető kezes: ez már egy szigorúbb felelősség vállalás, hiszen azt jelenti, hogy a banknak nem kell előzetesen az adósnál követelnie a tartozás megfizetését, igazolnia, hogy az adóson megpróbálta „behajtani" a tartozást, hanem egyből, közvetlenül kötelezheti a készfizető kezest a fizetésre jogi procedúra nélkül is.
• Kártalanító kezes: a sortartó kezesség egyik alesete, ahol csak akkor veheti elő a bank a kezest, amikor már mindent megpróbált az adósság behajtása érdekében. A sortartásos kezességhez képest még jobban megerősíti a kezes helyzetét, ugyanis ebben az esetben a bank csak akkor fordulhat a kezeshez, ha igazolja, hogy sikertelen volt a végrehajtás az adós vagyonára. A kártalanító kezesség kizárja az adós és a kezes együttes perlését, utóbbi csak akkor perelhető, ha az adós ellen a bank már sikertelen végrehajtást vezetett.

Mit tehetünk, ha alacsony a jövedelmünk?

Minél alacsonyabb a jövedelmünk, annál nagyobb teher és kockázat a hitelfelvétel. A jelzáloghitelek esetében jellemző leginkább a hosszú futamidő, itt gyakran 20 éves időtartammal is találkozhatunk. Ha egy fiatal házaspár a kettőjük jövedelmével felvesz egy ilyen hosszú hitelt, akkor érdemes hitelfedezeti biztosítást kötniük, mivel ez idő alatt az életükben számtalan változás történhet. A Cofidis a legtöbb hiteléhez hitelfedezeti biztosítást is ajánl, melyet jó ötlet lehet igénybe venni.

Tehát nem az a kérdés, hogy mekkora a legkisebb jövedelem, amelynél már lehet hitelt felvenni, hanem a hitel törlesztésének a biztonsága.

Minimálbér mellett is felvehetőek a fogyasztási hitelek – bár bankonként és termékenként vannak különbségek. Alacsonyabb jövedelem esetén a futamidő növelésével lehet a hitel összegét emelni, továbbá láthattuk, hogy a JTM-korlát számításánál a fix kamatozású hitelek előnyt élveznek. Személyi kölcsönöknél 40 000 forint a legalacsonyabb hitelösszeg, jelzáloghiteleknél ez már inkább fél millió forint. (Azonban itt a járulékos költségek miatt érdemes számolni és meggondolni, hogy mekkora hitelnél éri meg ezt a folyamatot végig vinni.)

Adóstárs és kezes bevonása, másodlagos és passzív jövedelmek megszerzése javítja a hitelfelvételi lehetőségeinket és így növelhetjük a hitel összegét is.

A hiteligénylés egy nagymértékben szabályozott folyamat, így a banki elutasítás esetén nem sok lehetőségünk marad, másik banknál is gond lehet, ha hitelképtelennek minősítenek valahol bennünket. Ezért nagyon fontos, hogy a kérelem beadását mindenképpen előzze meg egy előzetes hitelbírálat vagy előminősítés, hiszen ezzel sok időt nyerhetünk.

GYIK – a jövedelem és a hiteltörlesztés kapcsolatáról

A fizetésem hány százaléka fordítható hiteltörlesztésre?

Magyarországon a jövedelemarányos törlesztési mutató (JTM) határozza meg, hogy a nettó jövedelem mekkora része fordítható hiteltörlesztésre. 800 000 forint alatti nettó jövedelem esetén fix kamatozású hitelnél legfeljebb a jövedelem 50%-a lehet a havi törlesztés, míg 800 000 forint felett ez az arány 60%. Változó kamatozású hiteleknél ennél alacsonyabb határ érvényes.

A meglévő hiteleim beleszámítanak a JTM-be?

Igen. A bankok minden meglévő hitelt figyelembe vesznek a hitelbírálat során. Ezek havi törlesztőrészlete csökkenti azt az összeget, amely még új hitel törlesztésére fordítható.

Milyen hatással van a hitel kamatozása a terhelhetőségre?

A kamatozás típusa jelentősen befolyásolja a jövedelem terhelhetőségét. A fix kamatozású hiteleknél magasabb JTM-határ érvényes, mert a törlesztőrészlet kiszámíthatóbb. Változó kamatozású hitelek esetén a szabályozás szigorúbb, mivel a kamatok változása a jövőben növelheti a havi törlesztőrészletet.

Hogyan számolhatom ki előre, hogy mekkora hitelt vehetek fel?

A hitelfelvétel előtt érdemes előzetes számítást végezni. Ebben segítséget nyújthat egy online hitelkalkulátor, ami megmutatja, hogy egy adott jövedelem és futamidő mellett körülbelül mekkora törlesztőrészlet és hitelösszeg lehet reális.